A kicsi a nyerő
A kormány megújuló energiahasznosítási cselekvési terve szerint tíz éven belül az alternatív energiaforrások részarányának el kell érnie a 14,65 százalékot, vagyis a jelenlegi arány kétszeresét. Ehhez azonban felül kell vizsgálni, hogy melyik megújulót érdemes támogatni.
A jövőben három százalékos GDP növekedésnek kell kialakulnia ahhoz, hogy Magyarország elérje a kormányzat által kitűzött célokat. 2020-ra már 120 petajoule zöldenergiát kellene előállítanunk ahhoz, hogy tartsuk magunkat vállalásainkhoz. A hatalmas mennyiségű megújuló-felhasználást a kormány ösztönző csomagokkal és minden egyéb eszközzel támogatni kívánja.
A felhasznált energiatípusok egyre nagyobb részének kell zöld forrásokból származnia. A hőenergiának 17,4 százalékos részarányt kell elérnie, tavaly ez még csak kilenc százalék volt. A villamos energia valamivel jobb helyzetben van, hiszen 10,7 százalékot kell teljesítenie, ez 2010-ben 6,7 százalék volt. A legnagyobb változáson azonban a közlekedésnek kell átesnie, ugyanis a tavalyi 3,7 százalékos arányt nyolc százalékossá kell növelni.
A kormány álláspontja szerint szívesebben támogatná a kisebb, lokális erőművek építését. A villamos energia-rendszer könnyebb szabályozhatósága miatt például szélenergiából akár 750 megawattnál is nagyobb összteljesítményű kiserőművek létesülhetnek. A több megawattos szélkerekek helyett szívesebben támogatnák a lokális, inkább csak néhány kilowatt teljesítmény termelésére képes turbinákat.
Az üzemanyagok sem tökéletesek a megújulásra, ugyanis a hazai járművek túlnyomó részébe nem önthető tíz százaléknál magasabb zöld összetevőt tartalmazó üzemanyag. Ezért a kormány úgy gondolja, hogy a biomasszából kinyert anyagokat és a biogázt inkább a kapcsolt energiatermelésben kellene alkalmazni. A tervek azt is vázolják, hogy a hőtermelésben egyelőre komoly akadályt jelenthet, hogy a napkollektoros és hőszivattyús rendszerek nagyon drágák.
A kormány álláspontja szerint a vízenergia hasznosításának kérdését nagyon fontos megvizsgálni. Ugyanis hazánk folyóiban hatalmas lehetőségek rejlenek, még annak ellenére is, hogy a jövőben nem kívánnak rajta sem nagy vízerőművet, sem duzzasztót építeni. Szivattyús-tározós erőművet is csak később kell építeni, hiszen szükség lehet rá a paksi atomerőmű új blokkjának működéséhez. A tervek a néhány megawattos, törpe vízerőműveket támogatnák, valamint a maximum fél megawattos átáramlásos elven működő turbinákat. Ezek segítségével akár tizenhét megawatt vízenergia kapacitás is kiépülhet 2020-ig.
