Süllyedünk
A geológia, mint tudományág napjainkban egyre fontosabbá válik, hiszen az egyre gyakoribb földmozgások kialakulására válaszokat kell keresnünk. Hazánkban ez talán még fontosabb, hiszen a földmozgások miatt is kialakulhatnak az árvizek.
Hazánkat rengeteg folyó szeli keresztül, melyek az utóbbi években egyre több gondot okoztak az árvizek miatt. De vajon mi okozhatja az áradásokat? A hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék? Vagy a késői hóolvadás? Lényegében mindkettő szerepet játszik, azonban van még egy harmadik tényező is, mégpedig a földmozgás.
Kutatók megállapították, hogy hazánk egyes tájainak tengerszinthez viszonyított magassága az elmúlt néhány évtizedben megváltozott. Miközben az Északi-középhegység emelkedett, az Alföld tíz centimétert süllyedt. És bár ezek a mozgások közvetlenül nem érezhetők, árvízi szempontból kiemelkedő fontossággal bírnak. Ugyanis a Kárpátokból érkező folyók esése csökken, ezért lefolyásuk lassul, ez pedig hatalmas árvizekhez vezethet.
A tektonikai mozgás, vagyis a földkéreg emelkedése és süllyedése már nem csak a törésvonalak mentén, hanem hazánkban is megfigyelhető. A Geodézia Zrt. szerint a harminc évvel ezelőtti helyzethez képest az Alföld helyenként több mint tíz centimétert süllyedt. Akkoriban mérték ki az EOMA-t, azaz az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot. Az újramérés ugyan 2007-ben ismét elkezdődött, ám pénzhiány miatt a tizenegy főkörből álló hálózat csak három elemét tudták kimérni.
Többek szerint veszélyes lehet ez a fölmozgás, hiszen a hegyekből érkező nagy mennyiségű csapadék gyors folyása hirtelen lelassul az Alföldön. A süllyedés természetesen nem csak a gátak süllyedésével jár, hiszen a meder is velük süllyed, ám például a Vaskapu erőmű már nem süllyed, így a duzzasztás visszahathat országunk területére is.
Nagyon fontos tehát, hogy a tektonikai mozgásokról komplex képünk legyen, és természetesen nem csak Magyarországról kellenek adatok, hanem a környező országokról is. Ugyanis az eddig feltárt mozgások ma még nem jelentenek különösebb veszélyt, ám száz év távlatában már jelentősnek mondhatók. Elég, ha csak az autópályák építését vesszük figyelembe, hiszen ott külön épülnek meg az egyes szakaszok és például a hidak, átkelők, alagutak is, azoknak pedig centiméteres pontossággal kell találkozniuk a balesetek elkerülése érdekében.