A majdnem kilencszázmillió forintos beruházás több mint egyharmadát pályázati úton nyerték el a Norvég Alap segítségével. Az üzem jelenleg kategóriájának legnagyobb képviselője. Kecskemétről, valamint a város harminc kilométeres körzetéből szerzik be a gáz előállításához szükséges alapanyagot, mely nélkülözhetetlen forrás az üzem működése szempontjából. Szarvasmarha- és sertéstrágyából, kukorica hulladékokból, valamint élelmiszeripari hulladékokból állítják elő az elektromos- és hőenergiát.
Az üzem és kutatóközpont 2,8 hektáros alapterületen fekszik, a silótér nagysága mintegy négyezer négyzetméter. A tartály befogadó mérete ötszáz, a fermentoré háromezer, a végtermék tárolóé pedig majdnem hétezer köbméter. A gázmotor teljesítménye pedig 635 kilowatt.
Az Agrowatt Környezetvédelmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által megvalósított és üzemeltetett létesítmény az energiatermelésen kívül fontos szerepet kapott a hazai biogáz fejlesztések kutatásában, így referenciaüzemként is szolgál majd a jövőben, segítve ezzel a hazai kutatásokat. Kecskeméten egyébként már több, hasonló üzem is működik, így lassan lehetővé válik, hogy a város a régió szakmai központjává alakuljon.
Az avató ünnepségen részt vett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is, aki a beruházás jelentőségét méltatta, hiszen a megújuló energiaforrások kialakítása és fejlesztése stratégiai fontosságú feladat Magyarország számára, és a felelős kormányzat az itthon kiváló adottságokkal rendelkező biogáz hasznosítást a cselekvési terven keresztül jelentősen támogatja.
A politikus azt is elmondta, hogy a Norvég Alappal való együttműködés első szakasza lezárult, hiszen a 135 millió eurós keretösszegből már több száz projekt valósulhatott meg.
A norvég nagykövetség képviselője az átadó ünnepségen elmondta, hogy országuk nagy figyelemmel fogja kísérni a kecskeméti üzem működését, hiszen a két ország együttműködésének egyik kiemelkedő fontossággal bíró alapköve lett.