Elkészült a légi stratégia
Kétszáz szakember közreműködésével, mintegy fél év alatt elkészítették a Nemzeti Légügyi Stratégiát, melyet a kiszámíthatóság, új célok és fejlesztési módszerek jellemeznek. A stratégiát már átadták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.
A szakmai szervezetek azt remélik, hogy a jövőben ez a dokumentum lesz az alapja az ágazat fejlesztésének. Legutoljára ugyanis tizenegy évvel ezelőtt készült hasonló stratégia, melyben az uniós csatlakozásig megvalósítandó feladatok összességét határozták meg.
Hazánkban jelenleg 140 cég tevékenykedik a légi iparban, és ezzel kilencezer embert foglalkoztat. A teljes szektor tavalyi árbevétele meghaladta a 390 milliárd forintot, így tehát érdemes foglalkozni az üggyel. Ez idáig nem voltak rendesen meghatározva a fejlesztési követelmények, nem volt összehangolt koncepció az iparág működésére. Ezzel szemben eltúlzott követelmények voltak, a sok esetben hiányos jogszabályi környezet pedig jelentős versenyhátrányba hozta a magyar cégeket a nemzetközi vállalatokkal szemben.
Az elmúlt fél év során a szakemberek tíz munkacsoportja dolgozott a hetvenöt oldalas dokumentum megalkotásán. Első lépésként felvázolták a problémákat és helyzetelemzést készítettek, majd ezután következett a problémaelemzés, melynek során úgynevezett problématérképet készítettek. Legvégül konkrét javaslatokat és intézkedéseket fogalmaztak meg a kormány, az oktatás, az üzemeltetők, valamint az ipari szereplők felé.
Az előző stratégiához hasonlóan ezt is tíz évre tervezték. A dokumentum egyes fejezetei a következők: nemzetközi kapcsolatok, gazdasági szabályozás, fogyasztóvédelem, légi navigációs szolgáltatások, légiközlekedés-védelem, repülőszakember-képzés, repülőterek és leszállóhelyek, környezetvédelem és környezetbiztonság, légi közlekedési ipar, hálózati légi közlekedés, általános célú repülés és a repülésbiztonság. Nagyon fontos volt, hogy a stratégia ne csak a légiközlekedés szűk területével, hanem a hozzá kapcsolódó területek problémáival is foglalkozzon és megoldásokat találjon ki rá.
A legfőbb szempont az volt, hogy a magyar légiközlekedést nemzetközi szinten is versenyképessé tegyék, ezzel biztosítva a hazai szereplők stabil fennmaradását.