A törvénymódosítást a parlament gazdasági és informatikai bizottsága egyhangúlag vitára alkalmasnak találta. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, Bencsik János kiemelte a vita legfontosabb kérdéseit, úgymint az Országos Atomenergia Hivatal megerősítését, a nukleáris létesítmények őrzésének erősítését, az uniós jogharmonizációt, valamint a fűtőelemek újrahasznosítását.
Az államtitkár fontosnak tartja, hogy a nukleáris létesítmények okán közvetlenül érintett települések többet ne kaphassanak pénzt fejlesztésre a Nukleáris Pénzügyi Alapból, de ebből finanszírozhassák a vészhelyzet megelőzésének, valamint a tájékoztatás költségeit.
A törvénymódosítás segítségével lehetővé lehetne tenni a fűtőelemek újrahasznosításának feltételeit, ám egyelőre erről hazánkban még nem esett szó. A módosító javaslat szigorúbb előírásokat és állóképességi feltételeket tartalmaz a nukleáris jellegű létesítmények őrzésével kapcsolatban, valamint lehetőséget nyújt az eddigieknél lényegesen modernebb és hatékonyabb megfigyelőrendszer kiépítésére.
A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy az Országos Atomenergia Hivatalt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez hasonló rangsorba kellene besorolni a közigazgatási rendszerbe, hiszen a jól megfizetett szakemberek jelenthetik csak az ország biztonságát. Felül kell vizsgálni az atomhulladék kérdését is, ugyanis a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság érdeke azt diktálja, hogy minél több atomhulladék keletkezzen, az atomerőműé azonban ennek éppen az ellenkezője, hiszen a hulladékok után be kell fizetnie a kötelezettségeket a Nukleáris Pénzügyi Alapba.
Az Európai Uniós irányelvek egyébként már javaslatokat is tartalmaznak, hogy hogyan kell csökkenteni az atomhulladékok mennyiségét, miként kell azt tömöríteni, illetve újra felhasználni.