A jelenlegi energiafelhasználásunk 1085 PJ, amit húsz éven belül vissza kellene csökkenteni harminc százalékkal, vagyis el kell érnünk a 770 PJ-os szintet. Ez persze sok mindent befolyásol, hiszen ettől függ a megújuló energiaforrások aránya is. A Stratégia túlságosan is optimista a 4. generációs atomerőművekkel szemben, valamint a CCS és a hidrogén technológiák tekintetében. Ezek ugyanis még csak gyerekcipőben járnak, ráadásul kivitelezésük és megvalósíthatóságuk rettenetesen drága, így hatalmas gazdasági károkat okozhatnak az amúgy is szűkös erőforrások jelentős elvonásával.
Az MVTSZ azt javasolja, hogy a K+F források terén az energiatakarékossági és megújuló energiaforrás-kutatások élvezzenek elsőbbséget annak érdekében, hogy 2030-ra Magyarország elérje a hetven százalék fosszilis és harminc százalék megújuló részarányt. A Szövetség egyebek mellett felhívja a figyelmet az atomenergia fokozatos háttérbeszorítására, ugyanis véleményük szerint a magyar népnek meg kellene adni azt a lehetőséget, hogy dönthessen afelől, hogy együtt akar-e élni továbbra is az atomerőművel, vagy inkább szépen lassan váltsa-e ki azt a megújulók sokasága.
A jelenlegi Stratégia nincs felvértezve olyan intézményrendszerrel, amely képes lenne megállapítani és kezelni az energiák környezetre gyakorolt hatásait, szociális és gazdasági vonatkozásait. Az MVTSZ ezért felajánlja, hogy együttműködik a Stratégiát kidolgozó minisztériummal, ugyanis az általuk javasolt megoldások képesek lehetnek elindítani az országban egy teljes körű szerkezetváltást, mely az energiafelhasználás mérséklésére irányul. „Tervezetünk szerint a Visszatérülő Alap támogatná az energiatakarékossági-, hatékonysági és megújulós befektetéseket, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca pedig az Alappal együttműködve a helyi cégek, kis- és középvállalkozások energiahatékonysági és megújuló energiás gyártókapacitásának fejlesztését segítené elő. A rendszer segítségével egyben piacot is teremtenénk a helyi termékeknek és szolgáltatásoknak."