Nem tudjuk, mennyit is pazarlunk
Az Európai Bizottság statisztikája szerint Magyarországon egyre inkább növekszik az energiaimport, vagyis lényegében több országtól függünk. Ez nem éppen helyénvaló, a megoldást a megújulók jelenthetik. Ám mi csak pazarolunk...
Évről évre egyre csak növekszik energiafüggőségünk. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy segítse a megújuló energiaforrások elterjedését, ám ez nem megy olyan gyors ütemben, mint azt szeretnénk.
A megújuló energiaforrások egyik legegyszerűbb fajtája a biomassza, melynek teljes kihasználásával komoly előrelépést lehetne tenni. A szilárd biomassza ráadásul könnyen kezelhető, némi feldolgozás után máris energiát lehet nyerni belőle, mégpedig úgy, hogy eltüzeljük. A biomassza alapú fűtési rendszereket ott érdemes kialakítani, ahol az alapanyagot előállítják, vagyis inkább a vidéki régiókban. Így a felhasználás sokkal gazdaságosabbá válik és a szállítás sem jár környezetszennyezéssel.
Országunkban jelenleg a biomasszaként hasznosítható alapanyagok túlnyomó részét elpazarolják, nem használják fel energia előállítására. Sokan nem tudják, hogy a kertjükben keletkezett nyesedékek, fahulladékok is energiát adnak, így inkább a kertben összegyűjtve eltüzelik őket. Egy olyan fűtési rendszer kiépítése, amely képes a biomasszát elégetni korszerű módon és jó hatásfokkal, még mindig drága, ám a számítások szerint nagyon hamar megtérül.
Esetünkben biomassza alapanyagok lehetnek a nyesedékek, a papírhulladékok, a gyümölcsmagok, az erdőgazdálkodásból és a mezőgazdaságból származó fa, szalma, kukorica és napraforgó hulladékok, valamint az útszélek és árterek karbantartása közben keletkező fás szárú hulladékok. Csak a kazánt kell okosan megválasztanunk, és máris bármilyen alapanyagot eltüzelhetünk. Természetesen minden alapanyag más és más feldolgozást igényel, ám a technológiákat könnyen el lehet sajátítani.
Itthon azonban addig nem lehet rend, amíg az emberek gondolkodásmódját nem sikerül gyökerestől megváltoztatni. Ez azonban nem éppen egyszerű feladat, ott kell rájuk hatni, ahol a legérzékenyebbek, vagyis a gyermekeken keresztül. Az oktatási intézményeknek kell a feladatot elvégezniük, hogy a következő nemzedék már környezettudatos életvitelt folytathasson.
