Ahol a szén az úr
Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál, mégpedig az Európai Bizottság szén-dioxid kibocsátási kvótái miatt. A javaslatokat az ország túl radikálisnak tartja a szénre alapozott gazdasága miatt, így nem csoda, hogy megvétózta a döntést.
Az Európai Bizottság 2050-ig dolgozott ki távlati célkitűzési javaslatokat, melyek szerint 2020-ig huszonöt, 2030-ra negyven, 2040-re pedig hatvan százalékos kibocsátás csökkenést kell elérni. Ez azt jelenti, hogy 2050-re már nyolcvan százalékkal kevesebb szén-dioxid kerülhet a levegőbe, mint 1990-ben.
Ezt a szintet Lengyelország túl erősnek tartja, ezért élt vétójogával. Június 21-én az EU környezetvédelmi miniszterei tanácskozásuk alkalmával ezért nem tanácsi, hanem elnökségi következtetéseket tettek közzé kvótacsökkentési vitájukról, melyben megerősítést nyert kibocsátás-csökkentési célkitűzésük.
Lengyelország pénteken fordult az Európai Bírósághoz, mégpedig éppen azon a napon, amikor a lengyel kormány és az Európai Bizottság ülést tartott Varsóban. Az ülést követően a lengyel miniszterelnök jelezte, hogy Varsó még ugyanaznap panaszt nyújt be a kibocsátás ügyében, hiszen az a nap volt az utolsó határidő. José Manuel Barroso ezt tudomásul is vette, mondván, hogy az Eu-ban az ilyen vitákat jogi úton kell eldönteni.
A bírósági keresetre épülő lengyel gazdasági minisztérium anyaga szerint az Európai Bizottság korábbi döntése sérti az arányosság elvét, ugyanis a kibocsátás csökkentési célt teljesen más módon is el lehet érni. Emellett ráadásul a gázenergia preferálása a szén kárára történik, vagyis megtörik a diszkrimináció uniós alapelve és még az ország energiapolitikájába is beavatkozást jelent.
A lengyel környezetvédelmi miniszter, Andrzej Kraszewszkij azt hangsúlyozta, hogy Lengyelország a 3x20-as uniós energia- és klímacsomagot tartja elfogadhatónak, ugyanis az ebben megjelölt 2020-as húsz százalékos csökkentést teljesíteni tudja. A vétót sokan bírálták ugyan, de a környezetvédelmi miniszter szerint nem lesz kihatással a soros EU elnökségükre.