A legjobb megoldás?
A tökéletes megoldást nagyon sokáig kell keresni, és a hozzá vezető úton rengeteg variációt ki kell próbálni, hiszen csak számos kísérlet során juthatunk el a célig. A Volvo is hasonlóképpen tesz, ám kísérleti anyagát megosztja az érdeklődőkkel is.
A svéd autógyártó kísérletet tesz arra, hogy megépítse a tökéletes hibridet, amivel akár ezer kilométert is meg lehet tenni. A káros anyag kibocsátás mértékét a mérnökök megpróbálják a lehető legalacsonyabb szintre szorítani, így találván meg a hibátlan elektromos járművet.
A háromféle kísérleti rendszer alapja egy háromhengeres, benzinnel és bioetanollal egyaránt üzemeltethető belsőégésű motor, egy negyven kilowatt teljesítményű generátor, valamint a 111 lóerős villanymotor, amely mindhárom esetben az első kerekeket hajtja.
Az egyes számú terv szerint a belsőégésű motor hatvan lóerős, és a csomagtartó padlólemeze alatt kapott helyet. Közvetlenül hajtja meg az akkumulátorok töltésére, illetve a villanymotor energiaellátására szolgáló generátort. Ebben az esetben a jármű hatótávolsága 1110 kilométer lehet, melynek tíz százalékát tisztán elektromos üzemben képes megtenni.
A második variációban maradt a hasonló elrendezés, ám annyi különbséggel, hogy a motort megspékelték egy turbófeltöltővel, amely a motort 190 lóerősre tornázza fel. Ez már elég ahhoz, hogy egy hétsebességes automataváltón keresztül közvetlenül a hátsó kerekeket is hajtaná. Ha a villanymotor teljesítményét is hozzáadjuk, akkor egy háromszáz lóerős járművet kapunk, amely tisztán elektromos hajtással már csak hetvenöt kilométert képes megtenni, ám autópályán használva a kocsit kiváló emissziós értékeket és fogyasztást kapunk. Vegyes üzemben ezer kilométer körüli hatótávolsággal rendelkezik.
A harmadik variáns már nem a Volvo C30 Electric alapjaira épül, ugyanis nagyobb helyszükségletet igényel. A mérnökök ezért a V60-as modellt választották. Ebben az esetben mindkét erőforrás elől kapott helyet és együttes erejük szintén háromszáz lóerő. Annyi a különbség az előzőekhez képest, hogy itt mindkét motor az első kerekeket hajtja, ám a belsőégésű motor csak nagyobb sebességnél kapcsolódik be a hajtásláncba. A hatótávolság így 1050 kilométer lehet.
A tesztek csak jövő nyáron veszik kezdetüket, mégpedig két, külön-külön finanszírozott projekt keretén belül. Csak azután fognak győztest hirdetni, miután minden lehetőséget megvizsgáltak és egyértelművé válik, hogy melyik megoldás komfortosabb és vezethetőbb.