A megújuló energiaforrások vonzerejét az adja, hogy a tömeggyártásnak köszönhetően az átlagember is egyre olcsóbban tud hozzájuk jutni. A zöld energia használata különben is sokkal gazdaságosabb, ráadásul az egyes országok megkövetelik polgáraiktól ezek használatát.
Az ENSZ környezetvédelmi programjában közzétett adatok szerint tavaly 211 milliárd dollárt költöttünk megújuló energiaforrások kiépítésére, ám ennek az összegnek a túlnyomó részét a Németországban létesített napelemes rendszerek és a kínai szélerőművek teszik ki. Ami talán a legfurcsább a tanulmányban, hogy a fejlődő államok sokkal többet költöttek a megújulók bevezetésére, mint a más fejlett államok.
A felmérés egyértelmű rangsorrendet is felállított, mely szerint csak Kína egyedül 49,8 milliárd dollárt költött erre a célra. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok végzett 29,6 milliárdos költségével. A tanulmány külön kihangsúlyozza a kormányok szerepét az ügyben, ugyanis nem csak támogatási szerepük volt, hanem a kutatás-fejlesztések alapját is ők adták, egészen pontosan 5,3 milliárd dollárt áldoztak a tavalyi kutatásokra.
A kutatás szerint a napenergia ára hatvan százalékkal csökkent 2008-óta, így lényegesen többen döntöttek úgy, hogy kihasználják a napelemek és napkollektorok nyújtotta lehetőségeket.
A finn Aalto egyetem energiapolitikai szakértője, Peter Lund az egyik amerikai lapban azt hangsúlyozta, hogy a zöld energia ugyan egyre jelentősebb méreteket ölt, ám kiaknázása még mindig nagymértékben függ a kormányzatok politikájától, valamint az állami támogatásoktól.