A negyven évre szóló energiastratégiát tartalmazó dokumentum csak arra vár, hogy az országgyűlés elfogadja. Tartalma szerint kétezer megawattnyi atomerőművi blokk megépítését tervezik a szakemberek, ám emellett 440 megawattnyi szénerőművel, valamint tizenöt százalékos megújuló részaránnyal számolnak 2030-ig és húsz százalékkal 2050-ig.
Ha elfogadják a tervezetet, akkor 2020-tól 2030-ig hatvanmilliárd forintnyi éves támogatást kellene nyújtani a megújuló energiatermelés fejlesztéséhez, aminek következtében 1,2 forinttal növekedne a villamos áram végfelhasználói ára kilowattonként. A javaslat szerint a cél a biztonságos energiaellátás kialakítása, az egyéb államoktól való energiafüggőség minimalizálása, a gazdaság versenyképességének növelése, valamint a környezeti fenntarthatóság és a fogyasztók teherbírásának figyelembe vétele.
A szénerőművek felkarolása talán érthető lehet, ha figyelembe vesszük, hogy egy krízishelyzet esetén ezek a belső tartalékok gyorsan mozgathatók és felhasználhatók. Természetesen a jövőben a legmodernebb technológiák alkalmazására van szükség, úgymint a tiszta széntechnológiák alkalmazása, valamint a keletkező szén-dioxid leválasztása. Segítségével a jövőben kiváltható lehet az összes fogyasztás tizenhárom százalékát kitevő villamos energiaimport, sőt még az is elképzelhető, hogy tizennégy százalékos energiaexport jöhet létre 2030-ra.
Természetesen nem feltétlenül ez a forgatókönyv jelentheti a megoldást, hiszen a kormány akár még nagyobb változtatásokat is beleépíthet, vagy akár a többi forgatókönyv közül is elfogadhatja valamelyiket. Ugyanis a hatáselemzést elkészítő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont további öt tanulmányt készített az áramszektorra vonatkozólag, melyek közül a legkevésbé szén-dioxid kibocsátó megoldás a legdrágább, egészen pontosan kilencezer-milliárd forintnyi beruházást igényel 2050-ig, amit a költségvetés csak erős megszorításokkal bírna ki...