A szerdai sajtótájékoztatón mindenki számára egyértelművé vált, hogy a megújuló alapú hőtermelésnek itthon még csak nyolc százalékát sem használjuk ki, holott Magyarország adottságainak köszönhetően hatalmas mennyiségű energiát lehetne előállítani, miközben új munkahelyek teremtődhetnének.
A tanulmány, melyet az európai támogatási rendszerek összehasonlítása mentén készítettek azt hangsúlyozza, hogy mindenféleképpen a következetességre, valamint a stabilizálásra kell törekedni. Ennek okán az Energiaklub aktívan vesz részt minden olyan jogalkotási kísérletben, melyet a kormány kezdeményez a megújuló alapú energiatermelő eszközök engedélyeztetési eljárásával kapcsolatban.
Abban mindenki egyetértett, hogy a megújuló alapú hőtermelés hatalmas lehetőségeket jelenthet hazánk számára, hiszen a vidékfejlesztés egyik húzóágazataként tarthatjuk nyilván, ráadásul az egyik legkedvezőbb nemzetgazdasági hatása, hogy csökkenti Magyarország energiafüggőségét. Természetesen a biogáz-üzemek lehetnek azok, akik az ágazatban a legtöbb munkahelyet teremthetik meg részint kivitelezésükkor, részint pedig működtetésük közben.
A jelenlegi számítások szerint az ország mindössze négy petajoule energiát hasznosít geotermikus adottságaiból, miközben ez a szám akár hatvan is lehetne. Az agroökológiai adottságaink sem elhanyagolhatók, hiszen biomasszából átlagosan 145-325 petajoule energiát lehetne előállítani, ám a Nemzeti Cselekvési Terv mindösszesen 50 petajuole energiát irányoz elő 2020-ig. Ugyanez a helyzet a hőszivattyúk esetében is, hiszen azok akár több száz petajoule energiát termelhetnének meg, miközben a kormány csak hat petajoule-lal számol.
Tavaly hazánk energiatermelése 460,6 petajoule volt, melyből a megújuló energiaforrások mindösszesen 84 petajoule-t tettek ki összesen.