Az átírási illetékek, a gázolaj jövedéki adója, a baleseti adó, valamint a cégautó adó növelése szinte kivétel nélkül mindenkit érint. Van, aki jól jár, de a többség fizetni fog. Mégpedig keményen.
Azt már nagyon jól tudjuk, hogy a dízel üzemanyag jövedéki adója tizenhárom forinttal megnő. Ez a közeljövőben bevezetésre kerülő huszonhét százalékos forgalmi adó bevezetésével együtt átlagosan húsz forintos árnövekedést jelent. Azt persze nem lehet tudni, hogy a törvényalkotók számoltak-e azzal a ténnyel, hogy az emberek kevesebbet fognak autóikkal járni, valamint a határhoz közel lakók üzemanyag turizmusának felélénkülése miatt komoly bevételkiesésre számíthatnak, vagyis az sem biztos, hogy egyáltalán lesz-e valamilyen bevételük.
A cégautó adó lényegesen megnő. Jelenleg köbcenti alapú, vagyis 1600 köbcentiméter összlökettérfogatú járművekre hétezer, afelett pedig tizenötezer forintot kell fizetni. Jövőre ezt is teljesítményre számítják majd, ám a legolcsóbb díj is 7700 forint lesz. Egy EURO IV-es kategóriájú, 130 lóerős dízelautót üzemeltető cég járműve után huszonkétezer forintot fog fizetni. Akinek régebbi és erősebb járműve van, az akár negyvennégyezer forintot is kidobhat az ablakon havonta.
A regisztrációs díj is változik. A hibrid üzemű járművek esetén a duplájára is emelkedhet, az elektromos járművek esetén viszont nullára csökken. A legkörnyezetbarátabb, kis köbcentis gépkocsik adója nőni fog, azonban a háromezer köbcenti felettieké hárommillióról kétmillióra zuhan majd.
Átíráskor sem lesz ez másképp; az átírási illeték most teljesítmény és életkor alaphoz lesz kötve, így minél öregebb a jármű, annál olcsóbb lesz az átírási díj, azonban a kilowattok minél magasabbak, annál többet fizethetünk majd az átírásért. Ha egy ezres Suzukit szeretnénk átíratni, azt tízezer forintért tehetjük majd meg a jelenlegi tizennyolcezer helyett, ám ha egy TFSI motorral szerelt 1,4 literes VW-t szeretnénk magunkévá tenni, akkor akár négyszeresét is fizethetjük a jelenlegi értéknek.
A legjobban a baleseti adó tetszik. Kiszámolták ugyanis, hogy a balesetet okozók hatszázmilliárd forint kárt okoznak az államnak közvetlenül és közvetetten (sérültek gyógyítása, termeléskiesés). Az erre vonatkozó sarcot, vagyis a Bonus-Malus rendszert nem igen vették figyelembe, hiszen az már gondoskodik a balesetet okozók büntetéséről. Törvénybe foglalták tehát, hogy a kötelező felelősség biztosításnak tartalmaznia kell a baleseti adót, ami nagyjából huszonöt százalékos emelést jelent jövőre, vagyis a biztosítási díjrészletekben kell majd megfizetni az újabb pluszköltséget.