A sikerrel működő rendszer a vasúttársaság szerint nem volt elég hatékony, így az új intézkedésektől évi háromszázmillió forintnyi pluszbevétellel számolnak. A társaság szerint az ekkora összeg is csak töredéke annak, amennyi kárt okoznak éves szinten a bliccelők.
Öt évvel ezelőtt a társaság bevezette a peronkapus rendszert, melyet a Keleti, Nyugati és Déli pályaudvaron létesítettek több-kevesebb sikerrel. A problémát az okozta, hogy például csúcsidőben akkora volt az utastömeg egyidejű áramlása, hogy nagyon nehézkessé vált az ellenőrzés. Ez érthető is, hiszen az ellenőrök nem ellenőrizhetik le egyenként a jegyek és bérletek érvényességét, ugyanis akkor feltartanák a tömeget, s így a vonat időben történő elérése sokak számára meghiúsulna.
Tovább csökkent a hatékonyság, amikor bevezették a Budapest Bérleteket, hiszen azok sokfélesége, valamint az ellenőrök intézkedési jogosultságának hiánya tovább rontotta a helyzetet. Ezen problémák okán a MÁV-START Zrt. nem kíván újabb közbeszerzési pályázatot kiírni a ma lejáró peronkapus beléptetésekre, ugyanis mostantól a rendelkezésre álló anyagi források lényegesen gazdaságosabb felhasználásában bíznak. Ettől függetlenül a cég továbbra is tervezi az ellenőrzések szúrópróbaszerű folytatását.
Az így felszabaduló 150 millió forintos összeget a cég inkább a gyakoribb vonatfedélzeti ellenőrzésekre fordítja, vagyis több mint ötven fővel növeli a Budapest elővárosában közlekedő vonatokon szolgálatot teljesítő jegyvizsgálók létszámát.
Szarvas Ferenc, a Nemzeti Közlekedési Napokon tartott beszédében elmondta, hogy a jövőben a hatékonyság fokozása érdekében nem csak a jegyvizsgálók számának bővítése a cél, hanem mindenképpen növelni akarják a jelenlegi harminchét százalékos villamosítottsági arányt, valamint el akarják törölni a sebességkorlátozásokat.