Hazánk energiapolitikájának kidolgozása stratégiai fontosságú. Mind szociális, mind környezetvédelmi, mind pedig versenyképességi szempontok szerint kell azt felépíteni. Ezt pedig csak energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve lehet megvalósítani.
A miniszter szerint az energiahatékonyság vagyis energiatakarékosság legfontosabb területei az épületek, vagyis a középületek, a közlekedés, valamint maga az energiatermelés javításánál kezdődik. Az európai uniós források jelentős részét már a kormányváltás előtt lekötötték, így a kormány úgy döntött, hogy hazánk szén-dioxid kvótáinak értékesítéséből származó bevételeinek teljes egészét az épületek energetikai korszerűsítésére fordítja.
Néhány hete úgy döntöttek, hogy a Közlekedésfejlesztési Operatív Programból százhatvanmilliárd forintot átcsoportosítanak a Környezet és Energia Operatív Programba. Ezt azonban Brüsszelnek még jóvá kell hagynia, így a döntés majd csak 2012 márciusára születhet meg. Ez azt is jelenti, hogy legkorábban jövő év májusa-júniusa környékén írhatják ki tömegesen az újabb, energetikai fejlesztésekre irányuló pályázatokat. A miniszter ismertette, hogy ma Magyarországon az energiaipar kilenc-tizenkét százalékkal járul hozzá a bruttó nemzeti össztermékhez, ám ez még mindig elmarad az európai átlagtól. Ezen ágazat központi kezelését és a nemzeti ipar újraszervezését célzó törekvéseket nagyban befolyásolja a hazai privatizáció során kialakult helyzet, ugyanis a főszereplők ez esetben a nagyvállalatok.
Ugyan az állami szerepvállalás ebben a szektorban az utóbbi időben nagymértékben nőtt, ám a regionális pozíciók további erősítésre várnak...