A MIT és az Aacheni Egyetem kutatói a CSP erőművek rendszereit módosítanák olyan módon, hogy azok lényegesen jobb hatásfokkal dolgozzanak és persze kisebb területet foglaljanak el.
A koncentrált napenergia erőművek komoly alternatívát jelentenének a világ villamos energia ellátásában, ám csak akkor, ha volna elég hely felépíteni őket. A kutatók erre a problémára keresték a megoldást, és úgy tűnik, meg is találták azt. A napraforgó úgynevezett kögvirágait vették alapul, melyek a virág tányérján helyezkednek el, méghozzá spirálisan. A tudósok rájöttek, hogy ha az erőműben spirálisan helyezik el a tükröket, akkor a begyűjtött napenergia mennyisége megnő, a helyigény pedig ötödével csökken, mivel sűrűbben telepíthetők a tükrök.
Több CSP erőmű esetében az jelenti a problémát, hogy a tükrök koncentrikus kör alapon vannak elhelyezve az erőmű körül, ami miatt a tükrök többször árnyékolják le egymást, mint az elvárható lenne. Így a begyűjtött energia is kevesebb lesz, ráadásul nagy helyigénnyel kell számolni. Ezt a kutatók számítógépes modell segítségével fedezték fel, ahol többféle tükörelrendezést is felhasználtak.
A kísérlet folyamán csökkentették a tükrök közti térközöket és ekkor a természetben is előforduló spirális görbéket vettek észre az alakzatban. Ezek a napraforgóban is megtalálhatók és Fermat-spirálnak nevezik őket. Az egyes virágocskák a szomszédjaikhoz képest 137,5 fokkal fordulnak el, ezzel csökkentve az árnyékolást.
Az erőmű területe tehát csökken, a hatásfok pedig növekszik az újfajta elrendezésnek köszönhetően, így bizonyára azokat is meggyőzi, akik eddig a helyfoglalás miatt ellenezték az ilyen létesítményeket.