Nemrégiben mutatták be Írország leggrandiózusabb projektjét, mely szerint az egész nyugati partvidéket befognák energiatermelésre. Az Atlanti óceán felől ugyanis rengeteget fúj a szél, ami ezt a területet teljesen terméketlenné teszi, hiszen jóformán a sziklákig koptatta a régiót. A szélerőművek számára azonban kifejezetten ideális megoldás lehet a kietlen partvidék. Ráadásul a kivitelezés is lényegesen olcsóbb, hiszen nem a vízbe, hanem a ritkán lakott partvidékre lehet őket elhelyezni.
A szeszélyes széljárás azonban nehézségeket okozhat az áramtermelésben, ezért a mérnököknek ki kellett találniuk valami ötletes megoldást, mely képes folyamatos energiát szolgáltatni akkor is, ha éppen nem forognak a turbinák. Európában már több helyen is használják azokat a víztározókat, melyeket szivattyúk segítségével töltenek meg. Két tározóra van szükség, melyek közt szintkülönbség van. Az alsóbbikból a vizet a szélerőművek által termelt elektromos áram segítségével a feljebb lévőbe pumpálják, melyet aztán szélcsend idején visszavezetnek a lenti tárolóba. Eközben azonban a víz munkát végez, vagyis turbinákat hajt meg, melyek áramot termelnek. A rendszer előnye, hogy a szélkerekek nem a hálózatra termelnek, így az áramellátás ingadozása lényegében megszüntethető.
Jelenleg a legnagyobb erőmű Európában mindössze kilenc gigawattórányi energia előállítására képes. A tervek szerint az ír erőművek akár száz gigawattórát is elő fognak tudni állítani áramhiány esetén. A projekt csak egy víztározót építene meg, ugyanis a másik, vagyis az alsó maga az óceán lenne, vagyis mindig volna vízutánpótlás. A parttól néhány kilométerre építenék meg a medencéket, melyek mellé generátor-, illetve szivattyúállomásokat is telepítenének.
Írország az erőmű hálózat kiépítésével akár az Egyesült Királyságnak is exportálhatna elektromos áramot, ugyanis Anglia, a már elöregedett atomerőműveit és széntüzelésű erőműveit így könnyedén leállíthatná.