A lakosság szerepe a jövő energetikájának kialakulásában
A technológia folyamatos fejlődésével az okos hálózatok egyre nagyobb teret nyernek. Emellett a háztartások azok, akik nagyban hozzájárulnak az energetikai rendszerek kibővüléséhez, ugyanis az általuk beépített napelemes megoldások és kiserőművek jelentősebb beruházásokat aktiválhatnak.
Magyarországon körülbelül 4500-5500 megawattnyi termelőkapacitás cseréje, illetve kiépítése válik esedékessé az elkövetkező évtizedben. Az energetikai hálózatok fejlesztését nálunk is egyre inkább a decentralizáltság elve mentén próbálják szervezni a döntéshozók. Ezzel jelentősen csökkenthető a hálózati veszteség mértéke és javítható a teljes rendszer üzembiztonsága. „A jövő energetikai rendszereit sokkal inkább az n-1 elv mentén szervezik majd meg. Azaz egy, de akár több elem kiesése mellett is a rendszernek működőképesnek kell lenni. Ez pedig egyértelműen a kisebb, decentralizált megoldások térnyerését támogatja" - mondja Briglovics Gábor, a „Fenntartható energia - mellébeszélés nélkül" című kiadvány megjelentetését támogató Alpiq Csepel Kft. vezérigazgatója.
Mindez nem jelenti azt, hogy az alaperőművekre ne lenne a jövőben is szükség. Ezeknek azonban kiemelkedő hatásfokkal, folyamatos rendelkezésre állás mellett, lehetőleg a helyi igények kielégítésére kapcsoltan hőt is termelve kell biztosítaniuk a villamosenergia-szolgáltatások gerincét. „Ezeknek az alapelveknek minden nagyerőműnek meg kell felelnie - írja a sajtóközlemény. Az hogy a tüzelőanyag fosszilis vagy megújuló energiaforrás ebből a szempontból lényegtelen. Amennyiben a lehető legnagyobb hatásfok mellett üzemel, az egyéb energetikai és hálózati szempontból fontos előnyös tulajdonságok miatt a gázalapon működő erőműveknek is van létjogosultsága a rendszerben" - hangsúlyozza a Csepeli Erőművet működtető vállalat vezérigazgatója.
Ugyanakkor a várhatóan a következő évtized derekára egyre inkább elterjedő okos hálózatoknak köszönhetően már a háztartási méretű megoldásoknak is kiemelt létjogosultsága lesz. Összességében ezek a megoldások akár majd nagyberuházásokat is kiválthatnak. „Ez lesz az az időpont, amikor az alapvetően gazdasági megtérülésre épülő állami és céges nagyberuházások mellett nagyszámban jelennek majd meg a lakosság alapvetően emocionális döntések mentén megvalósuló fejlesztései is. Ilyen beruházás lehet egy villanyautó megvásárlása, vagy a háztetőre napelemek felhelyezése" - mondja Briglovics Gábor.
Az Európai Unió célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a villanyautózás széleskörű elterjesztése. Ezek a járművek azon túlmenően, hogy közlekedési eszközként szolgálják tulajdonosaikat. Egyre több kutatás foglalkozik annak a vizsgálatával, hogy miként lehet az elektromos járműveket rendszerkiegyenlítő szerepben alkalmazni. A jelenlegi infrastruktúra-kiépítettség (töltőhálózat hiánya) mellett az elektromos gépjárművek elsősorban a klasszikusnak vélt éjszakai töltési időszakban járulhatnak hozzá a villamosenergia-rendszer völgyidőszakainak kiegyenlítéséhez.
Azonban évek óta zajlik már a V2G (vehicle-to-grid) megoldások kutatása is. Az előzetes becslések szerint a teljes elektromosautó-flotta mintegy 80-90 százaléka a nap java részében - kivéve a munkaidő kezdete és vége körüli időszakot - a hálózatra kapcsolva parkol majd valahol. Ekkor az akkumulátorok feltöltését követően akár meghatározott árammennyiséget a hálózatba vissza is táplálhatnak majd a hirtelen csúcsigények kielégítésére. Ehhez persze megfelelő kommunikációs kapcsolatot biztosító technológia és okos áramhálózat szükségeltetik. Ez például egy 300 ezer gépjárműből álló flotta esetében akár 250 ezer ilyen parkoló gépjárművet is jelenthet, amelyek járművenként már 2 kilowattórányi áram hálózati betáplálásával ideiglenesen akár 100-150 megawatt kiegyenlítő kapacitást is pótolhatnak majd. „Ez pedig már nem is olyan távoli jövő. Európa számos nagyvárosában, például Stockholmban, már dolgoznak az okos, önfenntartó városrészek kialakításán, amelyek során már ezt a lehetőséget is számba veszik a tervezők" - hangsúlyozza Briglovics Gábor.