A Stanford Egyetem mérnökei apró szilíciumgömbök sokaságát alkották meg, melyek csak pásztázó elektronmikroszkóppal láthatók. A gömbökben azonban a hang helyett fény örvénylik, ami többször is visszaverődik a gömb faláról, így hosszabb ideig tartózkodik a belsejében, vagyis többet képes a napelem elnyelni belőle.
A tudósok a jelenséget suttogó karzatnak is hívják, hiszen egy kőkupola alatt megállva a fal felé suttogott hangokat a szemközti falnál tisztán lehet hallani, ugyanis a kupola felerősíti a hangot. Ez sokszor problémát jelent a zenészeknek is, hiszen a hosszas utózengési idő miatt élvezhetetlenné válik a zene. A napelemek esetében ez azonban kifejezetten előny, hiszen a gömbök akár hetvenöt százalékkal is növelhetik a fényelnyelés mértékét.
Jelenleg tizenöt-, tizennyolc százalékos hatásfokot képesek produkálni a hagyományos napelemeknél. A gömbök segítségével azonban ez a hatásfok megötszörözhető, ráadásul az is lényegtelenné válik, hogy milyen szögben süti a nap az egységeket. A gömbfelület ráadásul rugalmassá teszi a szerkezetet, így akár hajók vitorlája, vagy éppen hátizsák is készíthető belőle.
Előállítása nagyon egyszerű, ráadásul a hagyományos napelemek anyagszükségletének öt százaléka is elegendő. Első lépésként apró üveggömböket vonnak be szilíciummal, melyekből azután hidro-fluor savval kimaratják az üveget. Ezután a szilíciumgömböket egymáshoz rögzítik és máris készen áll az ultra hatékony napelem. A gömbök tehát üregesek, így a napelem súlya is szinte elenyésző jelenlegi társaihoz viszonyítva.