A számítások szerint az évente 30 milliárd forintnyi összegből, 2020-ig félmillió lakás újulhatna meg, harmincötezer munkahely keletkezne hosszú távon, miközben a megtakarított költségekből és a befolyó adókból gyorsan meg is térülne az országnak ez a befektetés.
Az EU szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszere hetedik éve kötelezi az unió iparvállalatait és energiatermelőit arra, hogy szén-dioxid-kibocsátásaikat számon tartsák, jelentsék, és éves szén-dioxid-kibocsátásukat kibocsátási egységekkel, más néven kvótákkal kompenzálják. A kvótákat a tagállamok bocsátják ki, azok pedig szabadon adhatók-vehetők. Mivel kevesebb kvóta van, mint amennyire igény lenne, a kvótáknak piaci ára van, ami kibocsátás-csökkentésre ösztönzi a vállalatokat.
Eddig a kvótákat a tagállamok ingyen osztották ki a vállalatoknak. 2013 után azonban a kvóták mintegy 50 százalékát egy EU-szintű központi árverés útján értékesítik. Ez az értékesítés 2020-ig garantált bevételt jelent majd Magyarországnak, amelynek mértékét csak a kvóták aktuális piaci ára befolyásolja. A mai árakon az éves bevétel várhatóan harmincmilliárd forint lesz. Az Európai Unió előírásai miatt ezen karbon-forintoknak legalább a felét az éghajlatváltozás elleni harc céljaira kell fordítani.
A kvótabevételek épület-energiahatékonysági célú felhasználása megfelel más tagállamok gyakorlatának is. Németországban például a teljes kvótabevételt egy energia- és klímaalapba helyezik, és a bevételek felét, azaz majdnem 1,5 milliárd eurót fordítanak ebből évente az épületek energetikai korszerűsítésére. A német költségvetés minden száz euróból ötven centet költ épület-energiahatékonyságra, ehhez képest a harmincmilliárd magyar karbon-forint ilyen célú felhasználása csak húsz fillért jelentene a magyar költségvetés minden száz forintjából - olvasható a közleményben.