A föld alatti nagynyomású tárolásnak csak akkor volna némi értelme, ha a gáz akár több ezer évig is kibírná odalenn - nyilatkozta az egyik neves, német intézet professzora a Technology Rewiew egyik fórumán. Erre reagálva a kaliforniai Berkeley Nemzeti Laboratórium olyan módszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy az üvegházhatású gázt sósvíz tartalmú, porózus állagú kőzetekben lehessen tárolni, miközben valamilyen fém-karbonát keletkezik.
Alapesetben a szén-dioxid csak néhány ezer év elteltével alakul át kalcium-karbonáttá, ám a folyamat fel is gyorsítható. A mészkőképződést génmódosított baktériumok segítségével tökéletesíthetik a jövőben. Az intézet csapata már több ízben is bebizonyította, hogy a normál mészkő képződés lényegesen gyorsabban megy végbe, ha a környezetben egyéb baktériumok is előfordulnak. Ilyenkor fehér kalcit-kristályok alakulnak ki az amúgy fekete, amorf rögök helyett. A baktériumok tehát erősebbé teszik a kötést a szén-dioxid és a kalcium ionok közt.
A kutatók tehát módosították a Caulobacter vibrioides baktérium génállományát, így a hozzájuk kapcsolt, negatív töltésű aminosavak vonzzák a pozitív töltésű kalcium ionokat, vagyis a kristályosodás felgyorsul.
A kutatók tovább folytatják kísérleteiket, ugyanis még nem bizonyos, hogy mélyen a föld alatt a magas nyomás és hőmérséklet mellett is működőképes a folyamat. A jelenleg felhasznált baktériumfajta ugyanis rendkívül kényes a környezeti viszonyokra, így olyan törzset kell találniuk, amely az extrém körülmények között is helyt áll. Továbbá azt is figyelembe kell venniük, hogy a génmódosított baktériumok a környezetre milyen hatást gyakorolnak.
Egyszóval rengeteg még a tennivaló, az azonban mindenképpen pozitívum, hogy a folyamat más területeken is alkalmazható, így például az atomhulladék tárolók falának stabilizálására.