A teljes összeg negyvenmilliárdos része az Európai Unió minden tagállama számára elérhetővé válna, melyből a közlekedési szektor kapná a legtöbbet, azaz 21,7 milliárd eurót. Az ICT szektor 9,2 milliárd euróval gazdagodna, az energiaszektor pedig 9,1 milliárddal. A bizottság javaslatának értelmében további tízmilliárd eurót csoportosítanának át a Kohéziós Alapból, ám ezt csak a kohéziós tagországok vehetnék igénybe.
A rendelet egyéb rendelkezései az új költségvetési rendeletről és az elkövetkező időszak pénzügyi keretéről folyó tárgyalásokkal is komoly kapcsolatban állnak, így döntés azokról majd csak tanácsi keretek között születhet. A résztvevők éppen ezért csak részleges, általános megközelítést fogadtak el a tervezetről. Völner Pál, a magyar küldöttség vezetője és infrastruktúráért felelős államtitkár elmondta, hogy hazánk továbbra is elutasítja a Kohéziós Alapból tervezett átcsoportosítást és mindemellett azt is szeretné elérni, hogy az ÁFA is a projektek elszámolható költségei között szerepelhessen.
A rendelettervezet különlegessége, hogy a harmadik országok részvételével zajló projekteket is támogatja ellentétben az eddigi közlekedésfejlesztési gyakorlattal. Ezzel megvalósulhatnának a magyar-ukrán és a magyar-szerb határszakaszokon szükséges beruházások is.