Erősebb klímapolitikai összefogás kell
Két hete került sor az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsának ülésére, melyen a napirendi pontok tárgyalásánál Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára vezette a hazánkat képviselő delegációt.
A munkaebéden Kovács Pál hozzászólásában ismertette a magyar álláspontot. E szerint hazánk alapvetően egyetért azzal, hogy az Európai Uniónak a többi fejlett országgal együtt ki kell dolgoznia egy útitervet a 2020. évi vállalás elérésére, azonban kiemelte, hogy az uniós intézkedéseknek csak a nemzetközi összefogás fényében van igazán értelme, és fontos, hogy a tervezett intézkedések végrehajtása előtt a transzparencia és a hatékonyság növelésére vonatkozó szabályok megfelelően ki legyenek dolgozva.
A munkaebédet követően a jogalkotási tevékenységek között a miniszterek orientációs vitát tartottak a földhasználati, földhasználat-változási és erdőgazdálkodási szektor (LULUCF) üvegházhatást okozó gázkibocsátásáról szóló tervezet fő politikai kérdéseiről. A klímaváltozás ütemének megfékezése érdekében ugyanis a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 80-95 százalékos üvegházhatású gázkibocsátás csökkentést kell elérniük 2050-ig, és az Európai Unió jelenleg mérlegeli, hogyan lehetne bevonni a LULUCF szektort a szabályozásba - olvasható a közleményben. Magyarország üdvözli a kezdeményezést, és alapvetően támogatja a LULUCF szektorhoz kapcsolódó, üvegházhatást okozó gázokról szóló jelentések EU szintű egységesítését, amennyiben az megfelel a nemzetközi klímatárgyalásokon elfogadott szabályoknak, és nem jelent túl nagy adminisztrációs terhet. Magyarország alapvetően támogatja a fokozatos megközelítést is, amelynek első fázisa a részletes elszámolási szabályok kidolgozása, a második fázisa pedig a LULUCF kibocsátások elhelyezése az EU kibocsátási kereskedelmi rendszereiben. Ugyanakkor már az első szakaszban szükségesnek tartjuk pontosítani, hogy a Bizottság milyen módon kívánja a második szakaszban integrálni a LULUCF szektort a kibocsátás csökkentési vállalásokba. Továbbá, mivel véleményünk szerint a többcélú erdőgazdálkodás komplex megközelítést igényel, nem tartjuk célszerűnek, hogy a Bizottság a klímavédelmet célzó erdészeti intézkedéseket egy külön akciótervben kívánja rögzíteni. Ezért a LULUCF szektor klímavédelmi intézkedéseinek megtervezését továbbra is az átfogó ágazati programokban - mint például a Közös Agrárpolitikában, az EU Erdészeti Stratégiájában, a nemzeti erőprogramokban vagy a nemzeti vidékfejlesztési programokban - látjuk megfelelően biztosítottnak.
A nem jogalkotási tevékenységek között a miniszterek meghallgatták a soros dán elnökség tájékoztatóját a 2050-es Dekarbonizációs Útitervről folytatott tárgyalások előrehaladásról. Tanácsi köveztetések elfogadására ezúttal sem került sor, de ennek ellenére Magyarország továbbra is támogatja, hogy megállapodás szülessen a kérdésben, ugyanakkor óvatosságra int az EU klímapolitikai ambíciószintjének növelésével kapcsolatban, ugyanis a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben prioritást kell élveznie a gazdaságélénkítésnek és a munkahelyteremtésnek. Ezen belül támogatjuk a költséghatékony dekarbonizációs pálya 2030-as, 2040-es és 2050-es mérföldköveinek megjelenítését, valamint üdvözöljük, hogy a karbonpiacoknál az ipari szektorok kibocsátását szabályozó Emissziókereskedelmi Rendszer (ETS) mellett megfelelő hangsúlyt kap a nem-ipari szektorok kibocsátását szabályzó Erőfeszítés-megosztási rendszer (ESD), és ehhez kapcsolódóan támogatást kapott az ESD alapú innovatív finanszírozási mechanizmusra vonatkozó magyar javaslat.
A találkozón az egyéb napirendi pontok között elhangzott az Európa Bizottság tájékoztatója a légiközlekedés EU Emissziókereskedelmi Rendszerbe (EU ETS) való bevonásáról folytatott tárgyalások előrehaladásáról, amely kapcsán Magyarország az uniós állásponttal összhangban támogatja az intézkedések végrehajtását.