Gáz: egyelőre nincsenek valódi alternatívák
Mi vált ki mit?
A közelmúltban átélt gázhiányos időszak alatt sokan támadták le az áruházak műszaki osztályát, s kipucolták az elektromos táplálású radiátorokat, hősugárzókat, fűteni is képes klímákat. Nemcsak laikusok, de üzemek energetikusai is átvizsgálták mekkora a vállalat lekötött teljesítménye, rendelkezésre álló teljesítménye, illetve mit bírna még az elektromos hálózat. Minden esetben az érintetteknek - mint önálló egységnek - igazuk volt. Logikus válasznak tűnt a felvetődő kérdésre: mivel tudom helyettesíteni a gázfűtést? Mivel a válasz az elektromos energia volt, erre indultak. Nem vették azonban figyelembe, lehet nem is tudják, hogy a magyar villamos energia ellátás forrás oldala hogy épül fel. Állítólag Marie Antoinette értetlenkedett az éhező népről hírt hozókkal: „Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot!"
A helyzet ugyanis analóg a kenyér vs. kalács esettel. A magyar villamosenergetikai endszer beépített teljesítménye 8800 megawatt, az import nélkül számítva nincs elegendő tartalék a magyar villamos energia rendszerben. A 18 nagyerőmű - az amelyik teljesítménye ötven megawatt vagy több, és amelynek összes kapacitása 7.667 megawatt - átlagéletkora 21 év. A maradék teljesítmény Magyarországon nem éri el a beépített kapacitások öt százalékát. Látszólag elegendő a tartalék, mert a 8.800 megawatt beépített kapacitáshoz képest a csúcskapacitás 6.000 megawatt. A beépített kapacitásból azonban mindössze több mint 2.000 megawattnyi erőművi kapacitás szabályozható, ami nehezíti a villamos energia rendszer irányítását. De most nem csak, és főleg nem az irányíthatóság a kérdés.
A hazai erőművek alábbi táblázatából több érdekesség kiolvasható. Tekintsük el a fel nem tűntetett törpe vízierőművektől, amelyek jórésze amúgy is ipartörténeti kuriózum. Ugyancsak hiányoznak a gázmotorok, de ugye ha nincs gáz, akkor csak a motor marad, az is állva. A szélkerekek helye is üres, lévén üzemük csak statisztikailag tervezhetők. A feltüntetett erőművi teljesítményből 1760 megawattal (közel huszonöt százalék) képviselteti magát Paks, ami általában zsinórban megy - már ha nincs kettes blokk probléma -, közel maximális teljesítménnyel.
Ha a felsoroltak közül a kötelező tartaléknak épített gyorsindítású gázturbinákat is figyelmen kívül hagyjuk és a maradékot üzemanyag típusa szerint csoportosítjuk, azt látjuk, hogy szénnel, lignittel, biomasszával cirka 1300-1400 megawatt termelhető. Még ha a csepeli erőmű olajjal is megy szükség esetén, akkor is a villamos energia nagyobb felét gáztüzelésű erőművek segítségével kell előállítanunk.
Ezek után nem kétséges, ha elfogy a gáz, villamos áram sem lesz.
Nem véletlenül említettük az előbb az erőművek korát. Az erőművek sem örökéletűek. Karbantartással, felújítással hosszú életűvé tehetők, de figyelembe véve az import csökkenését, (például a 750 kilovoltos Albertirsa-Vinyica távvezeték kiiktatása, Ukrajna akadálygörgetése), valamint egy új erőmű beindításához szükséges időt, minden lehetőséget vizsgálni, az ígéreteseket gyorsítani kell. Mindent, ami segít, építeni kell, de a nagy igyekezetben nem szabad elégetni erdeinket (mint Pécsett, Borsodban, Szombathelyen) mert így könnyen létrehozhatjuk a magyar Szaharát, és még fizethetjük az erőművek tulajdonosainak a „megújuló felárat". Ráadásul nem kell tisztán fával, szalmával fűteni ahhoz, hogy az egész blokk termelése megújulónak számítson az európai szabályoknak megfelelően. Mivel szerte Európában így számolnak, ez is Indokolja megújuló energiák gyors előretörését. Pedig dehogy is törnek előre!
Józanon szemlélve:
1. Ha nincs gáz, miből lesz a villamos energai-fogyasztás fele fele? A teljesen felépített Bős-Nagymaros is képtelen lenne pótolni.
2. A szakma nagy doayenje Geszty P. Ottó professzor mondta egyszer a villanyfűtéssel kapcsolatban: a vezeték nem arra való, hogy szenet szállítsunk vele.
3. A hálózati veszteség az átmenő teljesítménnyel durván négyzetesen arányos, ami most 10-15 százalék az erőműtől a konnektorodig. Ha az átvitt teljesítményt megduplázom, mivel fűteni, meleg vizet előállítani is azzal akarunk, a hálózatot is több helyen meg kell duplázni (terhelhetőségi szempont, keresztmetszet), de hogy a feszültségesés is bennmaradjon a szabvány kereteiben, a transzformátorok számát is növelnem kell. (Az alaphálózat, a főelosztó hálózat fejlesztése sem kerülhető meg). Az áramszolgáltatóknak csak öröm lenne, rengeteg kihasznált, de csak a kihasznált! új és öreg hálózat, hosszú távon biztos üzlet esetén szívesen be is ruházna.
4. A német RWE-EnbW és a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) tulajdonában lévő Mátrai Erőmű 2012-ig 2.000 megawatt kapacitást építene ki lignit bázison, de az európai széndioxid kvóta-kiosztás ezt megnehezíti. A CO2 árát tovább növeli az, hogy az Európai Unió 2013-ban 33 százalékos kvótacsökkentést tervez, és 2020-tól már nem lesz díjmentes CO2 kvóta. Az igaz, hogy épülnek új erőművi kapacitások szén-dioxid leválasztással, de 2010-re még csak 30 megawatt kapacitásra lesz képes, és csak 2015-2020 között várható ez a technológia a nagyerőművekre.
A Mavirnak kétévente felül kell vizsgálnia a hazai kapacitás-terveket. A számítások szerint - ha a válság nem lassít nagyot - 2025-re 12.000 megawatt erőművi kapacitásra lesz szükség Magyarországon. Jelenleg ugyan 1.600 megawatt a bejövő villamos energia teljesítmény, de ebből 1.000 magawattnyi csak átfolyik magyar rendszeren, mert az a dél-európai országokban talál gazdára.
Ugyan a Magyar Energia Hivatalnál már csaknem 6.000 megawatt erőművi kapacitás építésére kértek engedélyt, döntően földgázüzemelésre, kisebb részben a hazai lignitre, illetve import feketeszénre alapozva. Az elmúlt négy évben egyetlen erőmű sem épült, jelenleg kettő épül (Gönyű, Vásárosnamény).
Ezek után mire is lesz jó a felvásárolt hősugárzó?
Forrás: wikipedia
