Anno
Mi történt anno január 27-én?
Ezen a napon született Kolozsváron, Erdélyben, az akkori Ausztria-Magyarország területén Bolyai János matematikus. Tizenéves korában édesapja, Bolyai Farkas segítségével már a matematikai analízisben is otthonosan mozgott. Mindvégig a legnagyobb tisztelettel és szeretettel viseltetett iránta, és levelezéseik tanúsága szerint két nagyszerű tudományos szellem vitatkozott egymással egyben támogatva, segítve egymást. A bécsi hadmérnöki akadémián tanult (1818-1822), amelyet kitűnő eredménnyel végzett el. 21 éves korában már hadnagy, 22 évesen főhadnagy és 24 éves korában mérnökkari százados lett. Sokoldalú tehetség volt.
1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriáját, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek neves kortársai. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem" (1823). Tudományos felfedezése 1832-ben Appendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le.
A szakirodalom Bolyai-Lobacsevszkij-féle geometriának nevezi a párhuzamossági axióma tagadásán alapuló geometriákat. Az orosz Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij ugyanis Bolyaitól függetlenül jutott ugyanerre a felfedezésre. A róluk sokáig folytatott elsőbbségi vita azonban nemcsak ezért nem dönthető el, hanem mert Bolyai a hiperbolikus geometriánál általánosabb abszolút geometriai vizsgálatokat is folytatott, míg Lobacsevszkij - némileg előbb ugyan, mint Bolyai - pusztán hiperbolikus geometriával foglalkozott. Bár Gauss is magának követelte Bolyainak az Appendix-ben kidolgozott elveit, feljegyzéseiből ez nem igazolható.
1833-ban betegen kérte nyugdíjazását (valószínűleg maláriában szenvedett), amit azzal a kikötéssel kapott meg, hogy bármikor visszatérhet munkájához. 1846-ban Marosvásárhelyen telepedett le, ahol teljesen visszavonultan élt, sajnos a tudománytól is. Hagyatéka így is óriási, felbecsülhetetlen érték az utókor számára. A híres Bolyai kéziratgyűjteményben az apától, Bolyai Farkastól 6 ezer oldalnyi, a fiától, Bolyai Jánostól 14 ezer oldalnyi munka maradt fent. A gyűjtemény a Bolyai-Teleki könyvtárban található Marosvásárhelyen.
A komplex számokról írott műve, a Responsio (1837) sem aratott nagy sikert. Ő határozta meg az álprím számokat (341), amelyek főként a 20. században kerültek előtérbe a kriptográfia területén. Marosvásárhelyt halt meg 1860. január 27-én. Négy gyermeket hagyott maga után.
Bolyai azon igen kevés magyar híresség közé tartozik, akikről a hálás utókor krátert nevezett el a Holdon.