Környezetvédelem
GVH: A termelékenység ereje
A Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja (GVH VKK) megjelentette William W. Lewis A termelékenység ereje: Gazdagság, szegénység és a globális stabilitás fenyegetettsége című könyvének magyar kiadását. A termelékenység, a hatékonyság mindig is jelentős mérnöki szempont volt.
Ebben a könyvben a szerző, a McKinsey Global Institute alapító igazgatója, a gazdagabb és szegényebb országok közti különbségek okait keresve arra a megállapításra jut, hogy a gazdasági fejlődés motorja a termelékenység, illetve annak növekedése. A termelékenység kulcsa pedig a fogyasztói érdekek előtérbe helyezése a termelők érdekeivel szemben, valamint az erős, vállalati és állami korlátozásoktól egyaránt mentes verseny.
A termelékenység ereje nem versenypolitikai szakkönyv, témája nem a versenyszabályozás, hanem a növekedést célzó gazdaságpolitika. Szerzője sem versenyjogi szakember, mégis olyan eredményre jut, amely megegyezik a Gazdasági Versenyhivatal által követett alapelvekkel. A könyv mondanivalója a jelenlegi hazai és világgazdasági helyzetben is aktuális, a kötetben több példa is szemlélteti, hogy válságban sem a piaci erők szerepének korlátozása a megoldás, hanem éppen ellenkezőleg.
A termelékenység ereje szilárd szakmai alapokon nyugszik, azonban nem csak a szakértőknek szól, célja a közvélemény formálása is. A GVH bízik abban, hogy a könyvben megjelenő gondolatok és szemléletmód a hazai gazdaságpolitikai vitákban is teret nyer.
Szintén ezt a célt szolgálta 2007-ben Massimo Motta Versenypolitika - Elmélet és Gyakorlat című munkájának megjelentetése is.
A termelékenység ereje megvásárolható a könyvesboltokban és az Interneten (a Libriben már kapható). A könyvet január 26-án mutatták be a Közép-Európai Egyetem épületének Auditorium termében
A könyv tartalmáról bővebben
Willam W. Lewis egy a McKinsey Global Institute 1991-ben elkezdett, és tizenkét éven át zajló kutatási projektjének eredményeire támaszkodik, amelynek célja az volt, hogy bizonyos iparágakban elvégzett esettanulmányok segítségével hasonlítsa össze az egyes országok közötti termelékenységi különbségeket, és állapítsa meg azok okait. A szerző szakmailag igényesen, egyben színesen és közérthetően tárja az olvasó elé Japán, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Korea, Brazília, Oroszország, Lengyelország és India gazdasági sikereinek és kudarcainak elemzését és ennek során leszűrt következtetéseit.
A szerző nagy mennyiségű tényadaton alapuló, világos és meggyőző gondolatmenetben, konkrét példákon keresztül mutatja be azokat a mechanizmusokat, amelyek kapcsolatot teremtenek a verseny és a fogyasztói érdekek érvényesítése, valamint a termelékenység és növekedés között.
A könyvben megjelenő egyik legfontosabb észrevétel, hogy a makrogazdasági politika, valamint a munka- illetve tőkepiaci folyamatok mellett a termékpiacokon zajló versenynek is komoly befolyása van a gazdaság teljesítményére. Lewis szerint a belső piacokon zajló verseny egyenlő feltételei nélkülözhetetlenek egy egészséges gazdaság működéséhez.
Lewis egy másik észrevételében az olyan gazdaságpolitikai eszközöket kritizálja, mint az importvámok, a kis- és középvállalatok támogatása, a munkaerő elbocsátásával kapcsolatos korlátozások, vagy a magas minimálbérek, melyek jelentősen torzítják a piacokat, ezáltal korlátozzák a termelékenység növekedését, lassítják a gazdasági növekedést, és a magasabb munkanélküliséghez is hozzájárulnak. Ezen eszközök helyett az egyenlő játékszabályok megteremtésének jelentőségét, valamint az adókon és támogatásokon keresztül történő jövedelem-újraelosztást hangsúlyozza.
A fenti észrevételhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy a verseny hatásosságát sok esetben a politikai döntéshozók gondolkodásmódja korlátozza. Szerinte arra lenne szükség, hogy ezek a döntéshozók a fogyasztói érdekeket helyezzék előtérbe a termelői érdekek helyett. Lewis véleménye szerint ugyanis a termelői érdekekkel egyedül a fogyasztói érdekek képesek hatékonyan szembeszállni. A legtöbb (fejlődő) ország azonban egyelőre nagyon távol áll attól, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelő védelméről és fogyasztói jogokról beszélhessünk - írja a GVH sajtóközleménye.
A termelékenység ereje nem versenypolitikai szakkönyv, témája nem a versenyszabályozás, hanem a növekedést célzó gazdaságpolitika. Szerzője sem versenyjogi szakember, mégis olyan eredményre jut, amely megegyezik a Gazdasági Versenyhivatal által követett alapelvekkel. A könyv mondanivalója a jelenlegi hazai és világgazdasági helyzetben is aktuális, a kötetben több példa is szemlélteti, hogy válságban sem a piaci erők szerepének korlátozása a megoldás, hanem éppen ellenkezőleg.
A termelékenység ereje szilárd szakmai alapokon nyugszik, azonban nem csak a szakértőknek szól, célja a közvélemény formálása is. A GVH bízik abban, hogy a könyvben megjelenő gondolatok és szemléletmód a hazai gazdaságpolitikai vitákban is teret nyer.
Szintén ezt a célt szolgálta 2007-ben Massimo Motta Versenypolitika - Elmélet és Gyakorlat című munkájának megjelentetése is.
A termelékenység ereje megvásárolható a könyvesboltokban és az Interneten (a Libriben már kapható). A könyvet január 26-án mutatták be a Közép-Európai Egyetem épületének Auditorium termében
A könyv tartalmáról bővebben
Willam W. Lewis egy a McKinsey Global Institute 1991-ben elkezdett, és tizenkét éven át zajló kutatási projektjének eredményeire támaszkodik, amelynek célja az volt, hogy bizonyos iparágakban elvégzett esettanulmányok segítségével hasonlítsa össze az egyes országok közötti termelékenységi különbségeket, és állapítsa meg azok okait. A szerző szakmailag igényesen, egyben színesen és közérthetően tárja az olvasó elé Japán, Nyugat-Európa, az Egyesült Államok, Korea, Brazília, Oroszország, Lengyelország és India gazdasági sikereinek és kudarcainak elemzését és ennek során leszűrt következtetéseit.
A szerző nagy mennyiségű tényadaton alapuló, világos és meggyőző gondolatmenetben, konkrét példákon keresztül mutatja be azokat a mechanizmusokat, amelyek kapcsolatot teremtenek a verseny és a fogyasztói érdekek érvényesítése, valamint a termelékenység és növekedés között.
A könyvben megjelenő egyik legfontosabb észrevétel, hogy a makrogazdasági politika, valamint a munka- illetve tőkepiaci folyamatok mellett a termékpiacokon zajló versenynek is komoly befolyása van a gazdaság teljesítményére. Lewis szerint a belső piacokon zajló verseny egyenlő feltételei nélkülözhetetlenek egy egészséges gazdaság működéséhez.
Lewis egy másik észrevételében az olyan gazdaságpolitikai eszközöket kritizálja, mint az importvámok, a kis- és középvállalatok támogatása, a munkaerő elbocsátásával kapcsolatos korlátozások, vagy a magas minimálbérek, melyek jelentősen torzítják a piacokat, ezáltal korlátozzák a termelékenység növekedését, lassítják a gazdasági növekedést, és a magasabb munkanélküliséghez is hozzájárulnak. Ezen eszközök helyett az egyenlő játékszabályok megteremtésének jelentőségét, valamint az adókon és támogatásokon keresztül történő jövedelem-újraelosztást hangsúlyozza.
A fenti észrevételhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy a verseny hatásosságát sok esetben a politikai döntéshozók gondolkodásmódja korlátozza. Szerinte arra lenne szükség, hogy ezek a döntéshozók a fogyasztói érdekeket helyezzék előtérbe a termelői érdekek helyett. Lewis véleménye szerint ugyanis a termelői érdekekkel egyedül a fogyasztói érdekek képesek hatékonyan szembeszállni. A legtöbb (fejlődő) ország azonban egyelőre nagyon távol áll attól, hogy a fogyasztók érdekeinek megfelelő védelméről és fogyasztói jogokról beszélhessünk - írja a GVH sajtóközleménye.