Energetika
Orosz–ukrán gázvita: az uniós szolidaritás próbatétele
EU
Az ukrán gázcsapok elzárásával újra homloktérbe került Európa energiakiszolgáltatottsága: egyes tagállamokban kényszerű iskolai szünetet rendeltek el, alkalmazottak béreit fagyasztották be, kórházak maradtak fűtés nélkül. Alább három képviselő - köztük Gyürk András fideszes, néppárti - nyilatkozik arról, hogyan érintette országukat a gázvita, és miért kell növelni az energiaügyi szolidaritást az EU‑n belül - írja a www.europarl.europa.eu.
Az EU energiaigényének jelenleg mintegy felét fedezi behozatalból. Ez az arány 2030‑ig 70 százalékra is emelkedhet. Az EU földgázimportjának 42 százaléka Oroszországból származik; ennek 80 százaléka Ukrajnán keresztül jut el Európába.
Az orosz-ukrán gázvita tanulságait levonva számos javaslatot vázol fel az EP energiaügyi szakbizottsága az unió jövőbeli közös energiapolitikája számára a második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról készült jelentésben, amelyről február 2‑án, hétfőn tart plenáris vitát az EP Strasbourgban. A második energiapolitikai stratégiai felülvizsgálatról a március 19–20‑án összeülő Európai Tanács is vitázni fog.
Mint ismert, Szlovákia és Bulgária bejelentette: a gázhiány miatt újraindítanák az apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice), illetve a kozloduji atomerőmű leállított reaktorait. Az elavult rendszerű erőművek leállítása feltétel volt a két ország európai uniós csatlakozásához.
„Magyarország az EU egyik leginkább kiszolgáltatottabb állama”
„A vita végérvényesen bebizonyította, hogy Magyarország a gázellátást tekintve az Európai Unió egyik leginkább kiszolgáltatott állama. A magyar döntéshozóknak nem az a feladatuk, hogy megállapítsák, hogy az orosz és ukrán fél milyen arányban felelős. Az azonban már annál inkább, hogy érdemi lépéseket tegyenek a több lábon állás érdekében. Ennek elsődleges eszközei az alternatív ellátási útvonalak kiépítése, az energiahatékonyság javítása, valamint a megújuló energiaforrások támogatása.” – mondta Gyürk András néppárti, fideszes képviselő.
Atanas Paprizov (szocialista, bolgár) elmondta: a gázszállítások hirtelen leállítása „hatással volt a kórházak, bölcsődék, iskolák fűtésére”, és „sok család fűtés nélkül maradt”. Emellett „a vegyipar és az üveggyártás gázfüggő vállalatai súlyos veszteségeket szenvedtek.” Mégsem állt le teljesen a gyártás: a létező gáztartalékokból egy minimális műszaki ellátást biztosítottak – mondta Paprizov.
A gázválság rendkívül erősen érintette a szlovák gazdaságot – vélte Zita Pleštinska (néppárti, szlovák). „Több ezer vállalatnak kellett felfüggeszteni a gyártást, alkalmazottaiknak bérük csak 60 százalékát fizetve”. Pleštinska arra számít, hogy a gázválság lelassíthatja a szlovák gazdaság növekedését.
„Energiabiztonság: a harmadik energiacsomag sarokköve”
„A gázvita az uniós szolidaritás próbatétele is volt. Bár a közösségi energiapolitikát továbbra is a kétoldalú tárgyalások és a különalkuk jellemzik, láthattunk bíztató jeleket. A szolidaritás további erősítése érdekében össze kell kötni a tagállamok áram- és gázhálózatait és közös eljárásokat kell kidolgozni a tárolókapacitásokra vonatkozóan” – vélte Gyürk.
„Az energiabiztonság kell, hogy legyen a harmadik energiacsomag elfogadásának sarokköve. Egy megfelelő infrastruktúrán, tárolókapacitáson, kötelező stratégiai tartalékokon, valamint a tagállamok szolidaritásán alapuló közös európai gázpiac a biztonságos energiaellátás egyetlen lehetséges alapja” – fogalmazott Paprizov.
„Az energiaszolidaritásnak köszönhetően Szlovákia 2009. január 18-tól Németországból, Csehországon keresztül kaphatott gázt” – mondta Pleštinska.
