Informatika
A személyes adatok biztonságáról vitáztak az EU-ban
Az internet „a világ legjelentősebb eszköze az emberi jogok előmozdításához, de ugyanakkor azok eltiprásához is vezethet" - jelentette ki az EP témafelelőse, Stavros Lambrinidis tegnap az EP‑ben. Hogyan lehet megerősíteni az interneten a polgároknak a magánélet védelméhez fűződő alapvető jogát? Erről vitáztak képviselők és szakértők március 5-én, Brüsszelben - számolt be a www.europarl.europa.eu.
„Mindenki − a rendőrség, magáncégek, bűnözők − minél nagyobb hozzáférést akar személyes információnkhoz − használják azt törvényes vagy törvénytelen célokra” − mondta az EP görög, szocialista témafelelőse, Stavros Lambrinidis tegnap az EP‑ben. Az egyének ellenőrzése ugyanakkor „suba alatt” társadalmunkat „hozzájárulásunkkal” alakíthatja „a Nagy Testvér társadalmává” − tette hozzá.
Bizonytalan a „felhasználói hozzájárulás” fogalma
Hol húzhatóak meg a felhasználó személyes adatainak az interneten történő felhasználásához való „hozzájárulás” határai? – ez volt az egyik fő kérdés, amit körbejártak az EP állampolgári jogi szakbizottságának március 5‑ei ülésén.
Beszélhetünk‑e tájékozott hozzájárulásról, ha az emberek nem olvassák el, vagy elolvassák, de nem értik meg az adatok felhasználására vonatkozó feltételeket? „Nem” − válaszolt a saját maga által feltett kérdésre Lambrinidis, mivel „az internetes cégeknek és a kormányoknak egyértelműen sokkal nagyobb hatalmuk és tudásuk van, mint az egyéni felhasználóknak”.
Mindemellett, a cégek gyakran jóval vonzóbb feltételeket kínálnak szolgáltatásaikért a személyes adatok alacsonyabb fokú védelméért cserébe.
Facebook, iwiw – és a magánélet védelme?
Lambrinidis jelentése a személyes adatok hatékonyabb védelmét sürgeti, ideértve a „az internetes oldalakon található személyes adatok végleges törlésének” jogát. „20 vagy 30 évvel ezelőtt a családomon kívül senki nem tudta, milyen könyveket vagy magazinokat olvasok; ma ez az információ ott van a világhálón” − mondta a témafelelős a jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmazó közösségi portálokra utalva.
A személyes adatok megosztásáról való tudatosság – különösen a fiatalok körében történő – növelésének szükségességét hangsúlyozta továbbá Peter Hustinx, európai adatvédelmi biztos is.
Internetes „Bill of Rights”?
A világháló nem „szabad játszótér” – mondta Hustinx, aki szerint a való világban alkalmazott értékek ugyanúgy vonatkoznak a neten is. Az adatvédelmi biztos az angolszász alkotmányt létrehozó törvények mintájára egy internetes „Bill of Rights” létrehozását is hasznos ötletnek tartotta.
Jóllehet számos veszély leselkedik az internetezőkre, nem lehetünk „üldözési mániások” – hangsúlyozták a résztvevők. Miközben hatékonyan kell küzdeni az internetes bűnözés ellen, addig biztosítani kell a polgároknak az információkhoz való hozzáférés jogát. Tekintettel az egyre növekvő „információs írástudatlanságra” – „a 21. század új írástudatlanságára” – nem lenne arányos intézkedés valaki internet‑hozzáférésének letiltása – mondta Hustinx.
„A szabadságjogokat szabályozni kell, megengedve az internet fejlődését” − emlékeztetett Stefano Rodota professzor, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége tudományos munkatársa, aki szerint sokkal nagyobb gondot jelent a „digitális szakadék”.
Stavros Lambrinidis jelentését február 17-én egyhangúlag elfogadta az EP állampolgári jogi szakbizottsága. A jelentésről a március 23-ával kezdődő strasbourgi plenáris ülésen szavaz az EP.