Közélet
Ej, Ráérünk arra még!
Most a felújítás nyári startjában reménykedhetünk, hisz a Margit híd még bírja, még áll. Itt-ott balesetveszélyes vasidomok támogatják ugyan az összedőlés-gyanús villamos vezeték-tartó oszlopokat, a betondarabok máma már nem potyognak tovább, a villamos is aluszik, és elaludt a hatósági ügyintézés is.
Egy hatósági engedélyre kellett várni három hónapot, ez a rekonstrukció csúszásának hivatalos indoka. Nem tudjuk melyik hatóságé, de szinte nem is érdekes. Azért nem érdekes, mert a jelenség sajnos általános. Általános, hogy a tervező, beruházó (ügyfél) engedélyt kér, hozzájárulást, mert anélkül nem kezdheti el a munkálatokat. Megpróbál jogkövető lenni, de a megkeresésére választ nem, vagy késve kap. Sokszor a válaszban sincs köszönet, mert vélt vagy valós hiánypótlást kell teljesíteni (persze szigorúan rövid határidőre!), s az ügyintézési idő tovább csúszik.
A 12 milliárd forintos rekonstrukció beruházási szerződése is csúszik, tehát a jövő év augusztusár tervezett átadás is csak „kapitalista-műszakkal" lesz teljesíthető. A kiszélesített északi oldalt, a gyalogátkelőhelyet a híd közepén valamikor.. (akkor) élvezhetjük, addig élvezhetjük a lassított villamos és busz forgalmat. Feltéve, ha egyáltalán eldördül a startpisztoly miután a döntésképtelenség szélén táncoló Fővárosi Közgyűlés március végén dönt a hatmilliárd forintos EU támogatási szerződés véglegesítéséről.
Gondolom a mulasztókat szigorúan felelősségre vonják, még lehet, hogy egy jelentést is kell írniuk késlekedésük okairól.
(Szinte látom az eredményt: szegény anyagbeszerző restelkedve pirul, hiszen ő felejtett el az engedélyező pecsét párnájához tintát biztosítani...)