Bársonyos privatizáció?
Tulajcsere a Tatabánya Erőműnél
Az ELMIB Energetikai Zrt. és Tatabánya város önkormányzata közös ajánlatát elfogadta MVM Zrt. vezetése, így új tulajdonosa lehet a Tatabánya Erőmű Kft-nek, adta hírül a Portfolio.hu. Amennyiben az MVM közgyűlése is rábólint a Kft. a város többségi tulajdonába kerül, szakmai irányítását pedig az ELMIB látja el.Az üzlet létrejöttével megkezdődhetnek azok a fejlesztések, korszerűsítések, melyek növelhetik a tatabányai erőmű hő- és villamosenergia-termelésének hatékonyságát, javítva ezzel a város távhőszolgáltatásának versenyképességét is.Az MVM csoport középtávú stratégiája rögzíti, hogy fokozatosan vonuljon vissza a távhő-termelésben való részvételből.
A felek közötti megállapodás szabályozza az átadás során az erőművet üzemeltető munkavállalók változatlan feltételekkel történő továbbfoglalkoztatását.
Tatabánya Erőmű Kft.
A Tatabánya Erőmű Kft-t magyar és külföldi jogi személyek alapították 1998. július 30-án a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújításának előkészítése céljából.
A Vértesi Erőmű Rt. 2000. szeptember 26-án megvásárolta a külföldi tagok üzletrészeit.
A Vértesi Erőmű Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt között 2003. augusztusában a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújítási projektjének megvalósítására megkötött Fejlesztési Megállapodásban foglaltak alapján a Magyar Villamos Művek Rt. 2003. november 21.-én törzstőke emeléssel belépett a társaságba. Ezt követően 2004. április 1-jén, majd 2004.szeptember 1-jén további tőkeemelésekre került sor.
A Vértesi Erőmű Rt. 2004. júliusában illetve 2004. szeptemberében eladta üzletrészeit a Magyar Villamos Művek Rt.-nek (MVM Rt.) és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának (TMJV Önk.).
Tulajdonosi szerkezet
MVM Rt.: 99,996% tulajdoni hányad
TMJV Önk.: 0,004% tulajdoni hányad
Tevékenység
2004. évben a kapcsolt hő- és villamos energia termelés és az ehhez szükséges eszközök fenntartása mellett a társaság legfontosabb feladata a Tatabányai Fűtőerőmű technológiai megújítási projektjének megvalósítása volt.
A projekt 2004. évre ütemezett feladatai a tervezett műszaki tartalommal, a tervezett ütemnek megfelelően és a tervezett ráfordítás előirányzaton belül maradéktalanul megvalósultak.
A társaság 2004. augusztusában megszerezte a Magyar Energia Hivataltól a „Távhő Termelői Működési Engedély"-t és ennek birtokában 2004. szeptember 1-től átvette a Tatabányai Fűtőerőmű teljes körű működtetését és kereskedelmi üzemeltetését.
Az ELMIB Zrt.-t a Magyar Fejlesztési Bank Rt. alapította 2000. áprilisában azzal a céllal, hogy az ország európai uniós csatlakozásához szükséges infrastrukturális fejlesztésben aktív, koordinatív szerepet vállaljon, tehát elméletileg állami vállalat volt.
Rövid időn belül az ELMIB ZRt. koordinatív felügyelete alatt több önálló cég is alakult a különböző üzletágak hatékonyabb irányítása érdekében.
A Társaságot 2005-ben privatizálták, de magyar tulajdonban maradt, s folyamatosan fejlesztik és bővítik az energiahatékonyság növelésével kapcsolatos üzleti tevékenységeiket.
A Tatabányai Fűtőerőmű története
A Tatabányai Fűtőerőmű telephelyén napjainkig többszöri bővítéssel három, egymástól elkülöníthető erőművi üzemrész állt.
A régi telep építését a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. határozta el 1897-ben, és 1898-ban már üzembe is helyezték 3 db. 240 kW-os gőzgéppel és 8 db. forralócsöves kazánnal. 1902-ben egy 480 kW teljesítményű gőzgépet építettek be, majd megkezdték a korábbi kazánok lecserélését Cornwall kazánokra. 1906-ban újabb bővítés következett: 4 db. BW kazánt, és egy 1500 kW-os gőzturbinát helyeztek üzembe, amelynél új műszaki megoldás volt a láncrostély, illetve a gőzturbinához csatlakozó kondenzátor hűtővizének hűtőtoronyban történő visszahűtése. A telep többlépcsős leépítés után 1940-ig üzemelt.
A régi telep közelében 1908-ban 2 db. 1,8 MW teljesítőképességű turbinát és 8 db. 12 bar-os, 5,5 t/h-s kazánt szereltek fel. Többszöri bővítés után - végső kiépítésben - 5 turbinából és 16 kazánból állt, 25,5 MW teljesítménnyel. Az erőmű a harmincas évek végéig már 126 községet is ellátott villamos energiával. Ekkor még a gépek 42 Hz-es periódusszámmal üzemeltek.
1938-ban kezdték építeni a harmadik, úgynevezett 32 bar-os erőművet. 1940-ben helyeztek üzembe 2 db 47 t/h teljesítményű porszéntüzelésű kazánt és 16,2 MW teljesítményű turbinát. 1943-ban csatlakozott az erőmű a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. 110 kV-os távvezeték hálózatához. Megtörtént a gépek 50 Hz-es frekvenciára való átállítása is.
1952-ig - többszöri bővítés után - az erőmű összes teljesítőképessége elérte a 66,5 MW-ot, amelyet a Láng gyártmányú kazánok, Zoelly és BBC turbinák, valamint Ganz generátorok szolgáltattak. Új műszaki megoldásnak számított a vasbeton szerkezetű hűtőtorony.
Az óváros távhőellátása 1967-ben kezdődött meg, amelyhez a hőt a beépített 19 MW teljesítményű hőközpont biztosította. 1970-ben rákapcsolták az újvárosi távhőrendszert is, így a hőleadó kapacitás 107 MW-ra nőtt. 1979 és 1981 között a kondenzációs villamosenergia-termelést teljesen átalakították hőszolgáltatásra. A forró vizes rendszer hőkiadó kapacitása elérte a 220 MW hőteljesítményt. A város, a különböző intézmények és ipari fogyasztók távhő igényének 1993 óta történő folyamatos csökkenése következtében a lekötött hőteljesítmény az utóbbi években 145 MW körüli értéken stabilizálódott.
1988-tól 1992-ig az addig üzemeltetett 8 db. szénportüzelésű kazánból négy olajtüzelésre lett átalakítva, amelynek eredményeként gőztermelő képességük 55 t/h-ra emelkedett. Folyamatirányításuk SIEMENS Teleperm M számítógéppel történt. A fűtőerőmű évente kb. 120 kilotonna szenet, valamint 18-20 kilotonna fűtőolajat és 0,3 kilotonna ipari tüzelőolajat tüzelt el. Így évente körülbelül 90 GWh villamos energiát fejlesztett és 1,5 PJ hőenergiát adott ki. A zagyeltávolítás a környezetet kevésbé szennyező sűrűzagyos technológiával történt, melynek következtében a zagytérre kerülő sűrűzagy a nehézfémeket, szennyező anyagokat magában megkötötte, így a talajba káros anyagok nem szivároghatnak be.
És az iciri-piciri mind megette...