Tudomány - Áltudomány
Besült az észak-koreai rakéta?
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból (KNDK) április 5-én, magyar idő szerint 4:30-kor egy továbbfejlesztett Taepo Dong-2 rakétát bocsátottak fel. A kísérlet deklarált célja egy távközlési mesterséges hold pályára állítása volt. Ez a hivatalos észak-koreai hírközlő szervek szerint sikerült is. Amerikai megfigyelések szerint azonban a tegnap felbocsátott rakéta harmadik fokozata felmondta a szolgálatot - tudósít az urvilag.hu.
Az amerikai felderítő ügynökségek a kísérlet minden fontos mozzanatát figyelemmel kísérték, az előkészületektől kezdve a rakéta útjáig. Az észak-koreai radarok bekapcsolását például a felbocsátás előtti percekben észlelték, így tudták meg, hogy a start azonnal várható. Ez volt az első alkalom, hogy a KNDK előre bejelentette a folyékony hajtóanyaggal működő első és második rakétafokozat tervezett becsapódási helyét, hogy a polgári repülők és hajók el tudják kerülni azokat a régiókat. Miután a rakéta átrepült Japán felett, az első fokozat a szigetországtól 280 km-re a Japán tengerbe csapódott. A második fokozat a Csendes-óceánban landolt, Japán keleti partjaitól 1070 km-re. Ez néhány száz km-rel közelebb volt az előre bejelentett távolságnál. Amerikai elemzők szerint a harmadik, szilárd hajtóanyagú rakétafokozat nem lépett működésbe. A hiba a 13 perces emelkedés félideje körül következhetett be. A szerkezet maradványai, az állítólagos műholddal és a - talán csak részben - kiégett második fokozattal együtt a Csendes-óceánban végezték. A tervezett alacsony Föld körüli pályán mindenesetre nem jelent meg új űreszköz.
A repülés elemzésével az amerikai szakértők információt nyerhettek arról, hogy hogyan áll az észak-koreai interkontinentális ballisztikus rakéta fejlesztése. Úgy tűnik, az eddig még soha ki nem próbált harmadik fokozat egyelőre nem alkalmas arra, hogy a rakéta elérje Alaszkát.
Az ENSZ-ben az esemény kapcsán összeült a Biztonsági Tanács, ahol a résztvevők nem tudtak megegyezni egy egységes határozat szövegében. Míg az Egyesült Államok, Japán és a nyugat-európai országok a KNDK-ra vonatkozó rakétakísérleti tilalom megszegésének minősítik az esetet, addig más államok (pl. Kína és Oroszország) békés célű űrkísérletnek tekintik azt.