Bulvár
Tilatkoznak a régészek
Egy áprilistól életbe lépett jogszabály szerint a régészeti lelőhelyeket nyilvánossá kell tenni. A szakma tiltakozik, de nem csak a kincsvadászoktól féltik a terepet - számolt be a bama.hu.
Kincsvadász bárki lehet, aki fémkeresőt vesz, és aki a föld tulajdonosának engedélyével pásztázza a terepet. Világszerte sokan foglalkoznak ezzel, akad, aki ebből él, akad aki csupán kedvtelésből böngészget. Most még könnyebb lesz a hazai fémkeresők dolga, mivel egy kormányrendelet áprilistól kötelezővé teszi a régészeti lelőhelyek nyilvánossá tételét. Miután a kiadványt a kincsvadászok akár kézikönyvként is használhatják majd, többek szerint beindulhat a lelőhelyek kifosztása.
A régészek tiltakoznak, köztük a baranyaiak is. Dr. Nagy Erzsébet régész-főmuzeológus, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti osztályának vezetője szerint eddig is rengeteg régészeti emléket, római üvegcsét, pénzeket, ékszerdarabokat lehetett látni a pécsi vásárban, de mi lesz akkor, ha a műemlékvédelem jövőjét jelentős mértékben befolyásoló rendelkezés nyomán több százezer lelőhely válik ismertté? Könnyen kiszámítható, hogy ezeket a területeket (amelyeken egyébként tilos a fémkeresés), vagy közvetlen környéküket (ahol viszont szabad) azonnal megrohanják a kincsvadászok. Ráadásul napjaink sírrablói igen hatékony, olykor brutális módszerekkel dolgoznak, feldúlva, tönkre téve a régész számára sokatmondó helyszínt.
A szabályozás szerint a régészet területéhez tartozik, így az állam tulajdona minden olyan tárgy, ami 1711 előtt került a földbe. Tehát egy 1711-ben vert aranydukátot a megtaláló köteles a területileg illetékes múzeumba bevinni, ám az 1712-es évszámmal jelzettet már megtarthatja. Az ellenőrzés azonban szinte megoldhatatlan. Nagy Erzsébet szerint a tények beszédesek: az elmúlt években egyetlen rézgombot sem adtak le náluk azzal, hogy kint a határban, netán házépítés közben lelte meg valaki.