Közélet
Az építészek nem várnak tovább
Tüntetés és petíció-átadás a Gazdasági Minisztériumnál
Mintegy száz építész tüntetett április 9-én a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium előtt abból a több mint két és fél ezerből, akik aláírták a létrehozandó központi tervtár elleni petíciót, amelyben egyebek mellett azt kifogásolták, hogy a tervtárat a tervezők költségére és felelősségére kell létrehozni.
Ertsey Attila építész, a tiltakozás szervezője adta át a petíciót (lat a felső hatósághoz v. szervhez intézett kérés, panasz) a minisztérium épületében Szaló Péter szakállamtitkárnak és Fegyverneky Sándor országos főépítésznek. A szakállamtitkár és a főépítész ígéretet tettek arra, hogy a költségviselést átgondolják. A rendelet szerint az építtető viselte volna a terv archiválásának költségeit, a személyes információk sérülésének veszélye miatt pedig újra elküldik a rendeletet az adatvédelmi biztosnak, bár ő korábban nem tartotta aggályosnak azt.A magyar Építészeti Kamara honlapján is kifogásolták a rendeletet, az alábbiakban álljon itt Dr. Gáts Andrea ügyvéd, szabályozási szakjogász hozzászólása:
"A kiviteli tervdokumentációk dokumentációs központ számára történő továbbításának és kezelésének problémái
Az építésügy , a település fejlesztés és - rendezés körébe tartozó dokumentációk központi nyilvántartásáról szóló 277/2008. (XI.24.) sz. Kormány rendelet január 1-jén lépett hatályba. Egyik legfontosabb hatása - úgy tűnik - az volt, hogy felébresztette, és kihirdetése óta mozgásban tartja az építészek szakmai közvéleményét. A rendeletről szinte mindenki hallott és mindenkinek van róla véleménye.
Az Építész Közlöny előző számaihoz hasonlóan - ígéretünk szerint - továbbra is napirenden tartjuk a dokumentációs központ számára történő tervezői adatszolgáltatás problémáját. Ebben a cikkben a rendeletet elsősorban adatvédelmi szempontból, a különböző személyhez fűződő jogok közérdekű adatként történő kezelésének szabályai alapján vizsgáljuk meg.
A Rendelet szakmagyakorlóinkat érintő legfontosabb joghatása a jelenleg törölni kívánt endelkezésben állt, miszerint tervezőink kötelesek minden, a Rendelet hatályba lépését követően keletkezett kivitelezési és - ha készült - megvalósulási dokumentáció ingyenes átadására a használatbavételi engedély jogerőssé válásától számított harminc napon belül.
Adatvédelmi problémák
A szolgáltatandó dokumentációk az építtetőket, megrendelőket, vagy az ingatlanok
mindenkori tulajdonosát érintő olyan személyhez f űződő jogokat érintő adatokat, információkat tartalmaznak, amelynek megismerésére és kezelésére tervezőink kizárólag az írásban megkötött tervezési szerződés keretein belül jogosultak. E szerződések nemhogy nem teszik lehetővé a tervek és az ilyen jellegű adatok harmadik személyek felé továbbítását, hanem titoktartási nyilatkozat formájában gyakran kifejezetten tiltják is azt.
Álláspontunk szerint személyhez fűződő jogokat érintenek a kiviteli és megvalósulási
tervdokumentációk azon részletei, amelyek:
- a magántitok,
- a magánlakás, vagy a jogi személy által használt helyiségek védelméhez tartozó,
továbbá,
- technológiai eljárásokra,
- műszaki megoldásokra vagy
- biztonsági kérdésekre vonatkozó adatot, információt tartalmaznak, vagy
- építészeti szerzői jogi felhasználást érintenek.
A törvény két esetben tesz kivételt abból a célból, hogy ilyen jellegű adatot tartalmazó dokumentumok közérdekű adat formájában mégis nyilvánosságra hozhatók, vagy továbbíthatók legyenek:
a.) ha az érintett ahhoz előzetesen hozzájárult,
b.) ha törvény azt megengedi és az egyéb feltételek teljesülnek.
Mivel a rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett szerződéses jogviszonyokban foglalt titoktartási kötelezettségeket is érint, az első feltétel nem teljesülhetett. A tervezők nem kérhették, és az érintettek nem adhatták meg beleegyezésüket az adatszolgáltatáshoz, amit egyébként az adatok felvétele előtt, vagyis a szerződéskötéskor kellett volna megtenni.
Ennek hiányában is törvény rendelhette volna el, hogy a személyes adatokat tartalmazó dokumentációk közérdekű adatnak minősüljenek. Így törvénynek kellett volna az adatkezeléssel, adattovábbítással és az adatbiztonsággal kapcsolatos szabály okról is rendelkezni, mint ahogy az érintettek jogait és kötelezettségeit is részletezni kell. Kormány rendelet, mint jogforrási szint személyhez fűződő jogokat érintő dokumentumok közérdekű adatként történő kezelését nem rendelheti el.
Bankbiztonság kérdése
Tervezőink megrendelői között biztosító társaságok, bankok és olyan további cégek is szerepelnek, amelyek működéséhez szükséges terv dokumentációk sem képeznek kivételt az adatszolgáltatás alól. Az ilyen rendeltetési célú helyiségek alaprajzainak, kiviteli terveinek gépészeti, épületvillamossági munkarészeihez v aló hozzáférés, az ilyen adatok védelme egyenesen biztonsági kérdést vet fel. E kérdés akkor is vizsgálandó, ha korábban más funkciójú társasházi egység rendeltetésváltozása folytán alakul ki biztonsági szempontból is védendő ilyen helyiség. Nem elegendő tehát csupán azt kimondani, az ilyen rendeltetésű építmények kiviteli terveit nem kell továbbítani, a nyilvántartásból minden, az adott ingatlan korábbi időszakban keletkezett és a központba benyújtott adata is törlendő kell, hogy legyen.
A végrehajtással kapcsolatos nehézségek
A fenti legjelentősebb aggályokon felül természetesen a végrehajtás is számos problémát vetett fel. Ezek közül csupán a legfontosabbakat említjük itt meg.
- A Rendelet a hatálybalépésekor a folyamatban lévő tervezési szerződések alapján is előírta a kötelező adattovábbítást a központ számára (burkolt visszamenőleges hatály ).
- A dokumentációk szolgáltatására a tervezőt kötelezte, aki számára a terv dokumentáció készítés szerződéses kötelezettség, amit megrendelés hiányában nem tud a központ f elé teljesíteni.
- A tervező adatszolgáltatási kötelezettségének határidejét a használatbavételi engedély jogerejéhez kötötte, amelyről a tervezők a legtöbb esetben nem értesülnek annak ellenére, hogy ezt kamaránk több esetben kezdeményezte.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása a Rendeletben foglalt szabályok alapján szabálysértési felelősséggel jár. Ilyen eljárás elsősorban az elsőfokú építésügyi hatóságok által időszakonként közölt tervezői listán szereplő építési engedélyezési terv dokumentációt készítő tervezők ellen indulhat. E tervezők jelentős hányada azonban az építmény kiviteli terveinek készítésében nem vesz részt. (azt más tervezők végzik, vagy az építtető jogellenesen nem rendelte meg). Ezen eljárások eredménytelenül fognak zárulni amennyiben a felelős tervező a tényállás felderítése során bizonyítja, tőle a terv dokumentációt nem rendelték meg. A megrendelés hiányának bizonyítása azonban csak a megrendelő bevonásával lehetséges.
Mindezen felesleges eljárások kiküszöbölhetők lettek volna, ha - a tervezettel kapcsolatos kamarai véleménnyel egyezően - a terv dokumentációk szolgáltatására a rendelet azokat kötelezte volna, akiknek Étv-ben foglalt kötelezettsége a kivitelezési terv dokumentációk, illetve megvalósulási terv dokumentációk elkészíttetése.
Szerzői jogok kérdése
A rendelet ugyan deklarálja, hogy a szabályozás a szerzői jogokat nem érinti, ugyanakkor a szerzői jogokkal kapcsolatos dokumentációkról történő adatszolgáltatás keretei nem ismertek. Nincs garantálva a tervezők személyhez fűződő és vagyoni jogainak védelme, hiszen a dokumentációs központ felhasználási jogokat gyakorol az ingyenesen megszerzett terv dokumentációk felett azzal, hogy azokról többszörözés útján elektronikus, vagy nyomtatott formában adatokat továbbít. Nem tisztázott a tervező és a dokumentációs központ közötti jogviszony , hiszen a tervező maga is köteles legalább 10 éves archiválására. Az adatkezelésre vonatkozó szabály ok szerint egyébként a központ minimálisan évente egy alkalommal ingyenesen köteles tájékoztatni az érintetteket az egyes dokumentációk felhasználásnak módjáról, de ezek törvényi garanciája is hiányzik.
A tervezők adminisztratív terhei
A Rendelet a hatályba lépését követően készült terv dokumentációkra digitalizált formában történő átadást ír elő. A dokumentumokat PDF formátumban, elektronikus úton, 100 MB terjedelemig, v agy - 100 MB terjedelem felett minden esetben egyszer írható, a rendelet mellékletében meghatározott adathordozón kell benyújtani.
Álláspontunk szerint a jogalkotó nem ismerte f el azt az általános gyakorlatot, hogy a
kiviteli tervek, vagy azok egyes szakági munkarészei az építész tervezőnek nem állnak digitálisan rendelkezésére. A jelenlegi jogszabályok nem zárják ki továbbra azt sem, hogy az egyes szakági tervezőkkel közvetlenül a megrendelő (építtető, beruházás lebonyolító) szerződjék. Ilyen esetekben rendkívüli többletterhet jelent a tervező számára a teljes állomány megszerzése és digitalizálása, amely nemcsak dologi kiadásokat, hanem sok munkaórás, személyi jellegű, bér és vállalkozói díjkiadást is jelent. E körülményeket a jogalkotó a kamara tiltakozása ellenére figyelmen kívül hagyta. Indoklásában hangsúlyozta, hogy a szolgáltató dokumentációk körének az építtetőkre, beruházókra, tulajdonosokra kötelezettséget nem ír elő, ezért semmilyen terhet nem jelent számukra. A szolgáltatásra kötelezettek költségeinél az előterjesztő pedig csak az elektronikus adatközlés dologi kiadásait tüntette fel.
(Budapest, 2009. február 27.)"
A levél érvelése sok olyan problámát vet fel, amivel nem csak az építészek küzdenek, más területek tervezőinek is akadályt jelentenek. A tervek és a megvalósulási dokumentációk helytelen kezelése többletköltségekhez vezet.