Elképzelése szerint „a hivatalos iratok elektronikus kézbesítése elsősorban a bíróság, közigazgatási szerv, illetve más hatóság és a felek között zajlik majd, de a rendszer a jövőben alkalmas lehet arra, a jogszabály lehetőséget ad rá, hogy a feladói és a címzetti oldalon is természetes személyek vagy hivatalos szervek is küldhessenek közvetlenül egymásnak iratokat. Az elektronikus kézbesítés egyszerűségét és széles körben történő elterjeszthetőségét hivatott biztosítani az a megoldás, hogy a rendszer által az iratra elhelyezett időbélyegző védi a dokumentumot az utólagos módosítástól. Így megengedhető az, ha hivatalos szerv kívánja hivatalos iratát elektronikusan kézbesíteni, akkor az állami elektronikus kézbesítési szolgáltató rendszerén keresztül kézbesített okirat közokiratnak minősül. Ha pedig természetes személy által benyújtandó okirat vonatkozásában jogszabály teljes bizonyító erejű okirati formát ír elő, akkor az e rendszeren keresztül kézbesített okirat tekintetében ezt a formai előírást teljesítettnek kell tekinteni anélkül, hogy a feladó saját minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel rendelkezne. Mindez biztosítja a rendszer egyszerű, költséghatékony és biztonságos működését."
Beszéde folytatásában Kifejtette, „A tervezett szabályozás kiindulópontja az, hogy az elektronikus kommunikációban megjelenik a feladótól és a címzettől független szerv, amelynek feladata a kézbesítés lebonyolítása. A kézbesítési feladatok ellátására a már jelenleg is létező központi elektronikus szolgáltató rendszer kijelölése tűnik ésszerűnek, amely állami elektronikus kézbesítési szolgáltató elnevezéssel jelenik meg a törvényjavaslat szövegében. Az elektronikus kézbesítési folyamat lényege, hogy az állami elektronikus kézbesítési szolgáltató rendszerén keresztül szabályszerűen kézbesített iratokhoz a különböző jogszabályokban foglalt joghatás fűződhet. Ahhoz, hogy az elküldött iratok átvételéhez joghatás fűződjön, elengedhetetlenül szükséges az, hogy a feladó egyrészt hitelt érdemlően tudomást szerezzen a címzett számára küldött elektronikus okiratok szabályszerű átvételéről az elektronikus tértivevény alapján, másrészt az át nem vett elektronikus iratokkal megállapíthassa a kézbesítési vélelem beálltát."
A kezdeményezést a műszaki élet számos más területén is örömmel fogadnák. Hogy csak egy példát említsek, mennyivel olcsóbb lenne az előzetes szakhatósági véleményeket, vagy jóváhagyásokat elektronikusan rendezni? Szándékosan nem sorolom tovább, minden tervezőnek van ötlete, csak induljunk már végre!
Tóth