Hangrobbanás: törtek az ablakok Taszáron
Magyarországon ötven éve sikerült áttörni a hangfalat. Egy taszári pilóta, Knoll Gyula volt a tettes. MIG 19PM-mel - NATO kódnevén Farmerrel -, repült a központi bizottság és a tábornoki kar tagjainak tartott szemlén - emlékezik a sonline.hu.
Az 1950-es évek vége felé az ellenséges repülőgépek már nagysebességgel, széltében, hosszában szelték át büntetlenül Magyarország légterét. Az USA pilótáinak 1947-ben, a Szovjetunióban pedig 1953-ban sikerült átlépni a hangsebességet. A Varsói Szerződésen belül 1959-ben végre döntés született, hogy huszonöt magyar pilóta vegyen részt átképzésen, s tanulja meg vezetni a MIG-19PM elfogó vadászgépet. Ők voltak a Magyar Légierő legképzettebb pilótái, ászai. Mindegyikükkel szigorú titoktartási nyilatkozatot irattak alá.
Taszárra tizenkét MIG-19PM-et hoztak a szovjet pilóták. Látványos volt, hogy a földet érés után a két hajtóműves gépet egy huszonöt négyzetméteres sebességcsökkentő fékernyő segítette megállítani. Átfestették őket, majd megkezdődött az itteni berepülésük. Knoll Gyula őrnagyot kérték föl parancsnoknak. MIG-19PM a szolnoki Repülőmúzeumban; fotó: www.repulomuzeum.hu MIG-19PM a szolnoki Repülőmúzeumban; fotó: www.repulomuzeum.hu
- Ellátogatott hozzánk a központi bizottság, valamint a Honvédelmi Minisztérium tábornoki kara az elfogó gépek szemléjére - idézte föl a történteket Knoll Gyula. - Főleg a hangrobbanás érdekelte őket. Varga József őrnagy, az ezred parancsnoka, és én, a típus parancsnoka lettünk kijelölve a rendkívüli bemutató repülésre. Nem tudom miért, de az első felszállást végrehajtó főnöknek nem sikerült átlépni a hangfalat. Az 1. Légvédelmi Hadosztály parancsnoka, Menyhárt András ezredes kétségbe esve jött a gépemhez, s azt kérte, ne maradjunk szégyenbe ennyi kíváncsi méltóság előtt.
- Közöltem vele, hogy nincs ok az idegeskedésre, pár perc türelem és megnyugszik mindenki, mert remegni fog itt minden - folytatta Knoll Gyula. - Így is történt, mert többször átléptem a hangfalat, és ezzel megremegtetnem Taszár fölött az eget. "Űrhajós" öltözetben jelentkeztem, és kaptam kézfogásos gratulációt. Knoll Gyula hozzátette még: akkor még nem voltak űrhajósok, mert Gagarin csak két évvel később, 1961-ben repült az űrben. Emlékszik arra is, hogy a reptér környéki településekről számos bejelentés érkezett, s fizethették az ablaküveg töréseket, és egyéb bejelentett károkat...
Knoll Gyula nyugállományú ezredes 1930-ban egy kis Tisza-parti településen, Balsán született. 19 évesen vonult be a honvédséghez, s 1970-ben aranykoszorús, első osztályú mester-pilótaként szerelt le. Volt a taszári ezred parancsnokhelyettese. MIG 21-es géppel a hangsebesség kétszeresével is repült. Hét kényszerleszállást élt túl. Az 50. jubileum alkalmából, mint a szuperszonikus pilóták első parancsnoka, országos találkozót szervezett a még élő harcostársaknak. Az ország különböző településein eddig 25 emlékművet illetve emléktáblát avattatott föl a hősi halált halt pilóták emlékére, közülük tizenhatot Somogyban. Számos tanulmány és könyv szerzője.