Bajok a hazai napenergia hasznosítással
Magyarország megújuló energiapolitikájában nem tükröződnek az Európai Unió célkitűzései, tétlenségünkkel, kihasználatlan napsugárzási adottságainkkal csökkentjük a fenntartható fejlődés megteremtésének esélyeit, mialatt az ország energetikai kiszolgáltatottsága változatlan marad. Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani - hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).
Habár a Nap az utóbbi néhány millió évben egyetlen egyszer sem emelte az energiasugárzás díját, a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek Magyarországon, a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is rendkívül kis mértékben terjedtek el. A 2008-as adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország évi energiafelhasználásban a megújuló energia 4,7 százalékot tett ki, mely messze elmarad mind saját lehetőségeitől, mind az Európai Uniós elvárásoktól. Hiszen az Unió tagállamainak 2020-ra az összes energiafelhasználást tekintve 20 százalékos széndioxid-kibocsátás csökkentést és a megújuló energiák arányának 20 százalékra való emelését tűzte ki célul.
További problémát jelent, hogy a hazai szóhasználatban megújuló energiaként a mező- és erdőgazdaságból származó biomassza, vagy biodízel üzemanyag elégetését értik, mely nem a Nap sugárzási energiájának valósidejű hasznosítását jelenti. Ráadásul az égetés tetemes üvegházhatás növelő széndioxidtermelést is jelent az értékes, élelmiszertermelést biztosító mezőgazdasági területek kivonása mellett - áll a tudományos intézmények közleményében.
Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platformjának (IMNTP) az MTA MFA-val közös álláspontja szerint, a megújuló energiák között Magyarországon is pioritást kellene élveznie a nap által sugárzottnak, hiszen a fotovillamos energiaátalakítás károsanyag-kibocsátás nélküli üzemeltetése és 6-15 százalékos hatékonysága a 3-4 százalékos produktivitású - fotoszintézisen alapuló - bioüzemanyagokéval összehasonlítva is kiemelkedően jó értékeket képvisel.
„Hazánkban alapvető probléma, hogy főleg fosszilis energiát használunk, pedig a hazai ipar különösen jó pozíciókkal rendelkezik a jövő technológiájának tekinthető fotovillamos technológiák fejlesztése területén. A szektor tavalyi 35 százalékos növekedése után további évi 25 százalékos erősödést becsülhetünk, mely ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak"- fogalmazott Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.
Véleménye szerint érthetetlen a gazdasági vezetés tétlensége a hazai gyártók magyar piacának megteremtése, a napenergia hasznosítás magyarországi piacának fokozatos kialakítása terén. Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kWh napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 Euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 Euró (28 Ft), miközben a lakossági áram ára 44 Ft/kWh. Csehországban a tervszerű állami támogatások révén (a kezdeti beruházási támogatás mellett 0,42 Euró/kWh felvásárlási árat és 5 százalékra csökkentett ÁFA-t garantált a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára növelte az installált napelem-kapacitását. Magyarország eközben kedvező adottságai és kiváló ipari cégeinek teljesítménye ellenére szinte már rajta sincsen a szakmai térképen.
