Energetika
Akinek van, annak adatik…
Földgáz fogyasztókat támogatunk a KÁT mérlegkörökben
A Magyar Energia Hivatal elkészítette és közzétette „Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés főbb mutatói 2009 I. félévében" című jelentését. Az elemzés kiterjed a kötelező átvételi rendszerben működő villamos-energia termelő rendszerek pillanatnyi állapotára, és a mutatók dinamikájára is. Talán az egyik legszembetűnőbb megállapítással kezdődik a jelentés. Az ún. KÁT mérlegkörben támogatottnak minősíthető áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó „támogatás" (az érvényesített ár és a „piaci alapon" megállapított „alapár" különbözete) számított összege 42,9 milliárd forint volt 2009 első félévében.
Az összes „támogatás" 72%-a - 30,9 milliárd forint - a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik. A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia után számított összeg 11,5 milliárd, a hulladékból termelt után számított 0,5 milliárd forintot tett ki. Szerencsére a megújuló forrásból nyert energia növekedési üteme nagyobb a kapcsoltan energiát termelőkénél, így az arányok javulnak.
A szomorú tény azonban tény marad: az emelt árat többségében olyan erőműveknek adjuk, melyek - ugyan hatékonyabbak, mint elődeik, hiszen hőt is szolgáltatnak - fosszilis tüzelőanyagot égetnek. Zömmel párszáz kW, pár MW teljesítményű, gázmotorokból összeállított kiserőművek, melyek a hűtővíz és a füstgáz hulladék-hőjét távfűtési hálózatba, ritkábban termelő technológiai folyamatban használják fel. A támogatási rendszernek nem szabadna, hogy célja legyen többlet fosszilis energia felhasználás.
A mérnökök eddig is tudták, hogy a keletkezett hő egy része még felhasználható, de a nagy erőművek zöme a hő felhasználási helyétől távol van. Ráadásul a fűtési célú hőfelhasználás nagyobb ciklikusságot mutat, mint a villamos energia felhasználás.
Szerencsére a sokak által hiányolt szélerőművek 80 által értékesített villamos energia százalékos növekedést mutat, ami tényleg a megújuló erőforrások felhasználásának növekedését mutatja. 2009 első félévében 55 MW új szélerőművi kapacitás lépett be a rendszerbe (102 MW->177 MW), amiből a legnagyobb a 2009 májusától üzemelő Nagyigmánd szélerőmű park 50 MW beépített teljesítménnyel.
A 2009. első félévi értékesítéshez kapcsolódó támogatás (az az árkülönbség, ami a támogatott és a "támogatást nem tartalmazó ár" különbségeként kiszámítható) 1 kWh értékesített villamos energiára vetítve 11.87 Ft/kWh volt. Ez az előző év azonos időszakához képest 12.1%-os növekedés. A helyzet fonákságát fokozza, hogy míg a megújuló kategóriában a fajlagos támogatás 10%-kal 11.33 Ft/kWh-ra, közben a kapcsolt kategóriában 12.7%-kal 12.26 Ft/kWh-ra nőtt.
A támogatási rendszer tehát átgondolásra szorul, és ez egy felhasználót sem hagyhat hidegen. Mi fizetjük meg ezt a támogatást villanyszámlánkban, s ez is lehet oka a várható áremeléseknek.
A Hivatal közzététele szerint az általuk számolt "támogatás" összegének alakulására hatással van az értékesített mennyiség, a bekövetkezett árváltozások nyomán kialakult értékesítési átlagár, a "támogatás" viszonyítási alapjául szolgáló ár, valamint az egyes zónaidőszakokban értékesített mennyiségek alakulása. A 9.5 milliárd Ft-os növekmény körülbelül fele-fele részben magyarázható a mennyiségi, illetve az árváltozás hatásával.
A mérlegkör a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott elszámolási szerveződés. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4. §-ának (4) bekezdése értelmében a kötelező átvételi rendszerben villamos energiát termelő erőművek egy külön mérlegkört alkotnak, amelynek mérlegkör felelőse az átviteli rendszerirányító, a MAVIR.
