Népszavazási lehetőség az egyedi fűtésmérés állami finanszírozásáról
Az Országos Választási Bizottság elutasító határozatát bírálta felül az Alkotmánybíróság a 84/2009. számú határozatában. Ebben az indítványozó kérdése a következő volt: "Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon teljes egészében a kormány finanszírozza a közüzemi távhőszolgáltatással fűtött, 1994 előtt épült lakások egyedi hőfogyasztás-mérésének kialakítását?"
Az országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az OVB-hez, melynek hitelesítését az megtagadta, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az Alkotmánybíróság 84/2009. (IX. 3.) AB határozata
Megjelent a Magyar Közlöny 2009. évi 124. számában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítésével kapcsolatban hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 6/2009. (1. 9.) OVB határozatát, a jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I. Az indítványozó országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát nyújtotta be hitelesítés céljából az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy jelen népszavazást követő év január 1-jétől Magyarországon teljes egészében a kormány finanszírozza a közüzemi távhőszolgáltatással fűtött, 1994 előtt épült lakások egyedi hőfogyasztás-mérésének kialakítását?" Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését a 6/2009. (1. 9.) OVB határozatával megtagadta. Az OVB döntését azzal indokolta, hogy a kérdésben az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdésének a) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani, mivel "a kérdés közvetlenül a központi költségvetés kiadási oldalát érinti, amely alkotmányosan tiltott tárgykört tartalmaz".
A kezdeményező a törvényes határidőn belül kifogást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az OVB határozatával szemben. Álláspontja szerint "az OVB értékelése következetlen és nem helytálló". Indokolásában előadja, hogy a kérdés megfogalmazásánál a ,,2008-ban vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj" tárgyában tartott országos ügydöntő népszavazás kérdéseit vette alapul. Ezért szerepeltette a "népszavazást követő év január 1-jétől" kitételt, ami arra utal, hogy a kérdés nem érinti a már elfogadott éves költségvetést.
Ezért indítványozó kérte az Alkotmánybíróságtól az OVB határozatának megsemmisítését és a testület új eljárás lefolytatására kötelezését.
Az Alkotmánybíróság a kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, (a továbbiakban: Ve.) az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi Ill. törvény, (a továbbiakban: Nsztv.) alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
Az Alkotmány vonatkozó rendelkezései:
,,28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet." ,,28/C. §
( ... )
(5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
(. .. )"
A Ve. vizsgálatba bevont rendelkezései:
,,130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésévei kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. ( ... )
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagy ja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja."
III. A kifogás nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság az OVB 6/2009. (1. 9.) OVB határozatát az Alkotmánybíróság jelen határozatában foglaltak szerint helybenhagyta.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § h) pontjában foglaltaknak megfelelően a Ve. 130. §-a határozza meg. Az Alkotmánybíróság kifogás alapján lefolytatott eljárása jogorvoslati eljárás, melynek során az Alkotmánybíróság - alkotmányos jogállásával és rendeltetésévei összhangban - a Ve. 77. § (2) bekezdése a)-c) pontjaiban, valamint a 130. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő kifogás alapján azt vizsgálja, hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az alkalmazandó törvényeknek megfelelően járt-e el.
A határidőben benyújtott kifogás - tartalmát tekintve - megfelel a törvényi feltételeknek, ezért az Alkotmánybíróság a Ve. 130. § (3) bekezdése alapján érdemben bírálta el.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés megfelel-e az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésében foglalt feltételnek. Eszerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
A jelen esetben a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés célja a Kormány kötelezése. Az Alkotmánybíróság több határozatában rögzítette, hogy a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben más állami szerv van címzettként megjelölve. Ebben az esetben ugyanis a feltenni szándékozott kérdés vagy nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, s akkor arról eleve nem lehet népszavazást tartani, vagy ha igen, akkor a kérdésben megjelölt szerv csak akkor tehet eleget a kérdésben foglalt kötelezettségének, ha az Országgyűlés módosítja az arra irányadó hatályos jogszabályokat s felhatalmazza az érintett szervet. Ez utóbbi esetben pedig a kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének részét képező választópolgári egyértelműség kritériumának, mivel a kérdésből nem derül ki, hogy eredményes népszavazás esetén szükség lenne-e az Országgyűlés cselekvésére. [65/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 599, 602.; 66/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008,604,607.] így jelen esetben nem kellett vizsgálnia az Alkotmánybíróságnak, hogy hitelesíthető lenne-e a kérdés, ha az Országgyűlés hatáskörébe tartozna. Megjegyzi ugyanakkor az Alkotmánybíróság, hogy a jelen esetben is irányadónak tartja ugyanezen indítványozó nagyban hasonló népszavazási kérdésével kapcsolatban, a 69/2009. (Ill. 27.) OVB határozattal szemben benyújtott kifogás tárgyában elfogadott 263/H/2009. ügyszám alatti határozatában foglaltakat. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az OVB 69/2009. (II. 23.) OVB határozatát, a jelen határozatában foglalt indokok alapján helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét az OVB határozatnak a Magyar Közlönyben való megjelenésére tekintettel rendelte el.
Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bragyova András s.k., előadó alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k., alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s.k., alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k., alkotmánybíró
Dr. Lévay Mik/ós s. k., alkotmánybíró
Dr. Trócsányi Lász/ó s. k., alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 38/H/2009.