A MÁV szerint is sínre tehető a kőszállítás a Tarna mentén
A MÁV Zrt. egy elemzést készített a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium felkérésére. Az eredmény szerint sínre lehetne terelni a kőszállítást a Tarna mentén - tudósít a heol.hu.
A verpeléti vasútállomáson lévő rakodó üzembe helyezésével, a vasúti szállítással a zúzottkövet szállító nehéz közúti járművek lakossági tiltakozást kiváltó közlekedése Tófalu, Aldebrő, Feldebrő, Kápolna, Kompolt és Kál települések tekintetében megszűnne.
Verpelétet nem átmenő forgalom terhelné, a teherkocsik csak a község szélén lévő nem családi házas övezetet érintenék - egyebek mellett ez olvasható abban az elemzésben, amelyet a MÁV Zrt. készített a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium felkérésére.
A történethez tartozik, hogy a közúti kőszállítás miatti útlezárások, demonstrációk nyomán nemrég a Tarna mentére látogatott Hónig Péter szakminiszter. Farkas László Márton aldebrői polgármesterrel, a Tarna menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás elnökével együtt megnézték a verpeléti vasútállomáson lévő rakodót, s a miniszter azt az ígéretet tette, hogy a MÁV-nál megvizsgáltatja, miként lehetne mielőbb újra elindítani itt a munkát.
A MÁV üzletági általános vezérigazgató-helyettese, dr. Mosóczi László által aláírt elemzés szerint a vasúti forgalom növekedésével és a verpeléti forgalmi szolgálattevő alkalmazásával a vonatok menetideje csökkenne Verpelét és Kál-Kápolna állomások viszonylatában. A csökkenés egyrészt abból adódna, hogy a verpeléti állomási sorompót nem a vonatszemélyzet, hanem a szolgálattevő kezelné, ezért az átmenő vonatnak nincs szüksége megállásra.
A Verpelétre érkező, illetve az állomásról induló vonatok sem állnának meg a sorompó előtt. További időmegtakarítást jelenthet, hogy az állomásközben lévő - ma a ritka vonatközlekedés miatt használaton kívüli - fénysorompók előtt nem kellene lassítani a vonatoknak. Ezek hatása összesen 20 perc menetidő-csökkenés.
A közúti kőszállítás tekintetében a kocsifordulóra vetített távolság 30 kilométerrel lenne kevesebb, mivel a kisnánai kőbányától a szállítási távolság is 23-ról 8 kilométerre csökken, ha a teherautók nem Kálig, csak Verpelétig mennek. Így kevesebb közúti szállítójármű szükséges, mely a szállítási költség megtakarításán túl kedvező hatású a környezetre is.
A szakmai elemzésben az is olvasható: a rakodó egyszeri beüzemelési költsége mintegy bruttó 28 millió forint lenne, az üzemelési költségek pedig a későbbiekben nagyjából havi kétmillió forintra rúgnának. Újra működnének a biztonsági berendezések és az állomáson három, a vonatokon két további embert kellene alkalmazni, napi 15 vasúti kocsit raknának meg.