Anno
Díszes avatóünnepség nélkül 1859-ben ezen a napon adták át a Tiszai Pályaudvart Miskolcon. 100 évig a „miskolci" nevet viselte. Létesítésének igénye jóval korábban felmerült. Már az 1832. évi országgyűlés megállapította a Pest és Miskolc közötti vasúti kapcsolat létesítésének fontosságát. Az előkészületek azonban elhúzódtak, a forradalom is közbejött, és így csak jóval később került sor a szolnok-debreceni vasútvonal meghosszabbításaként a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc vonal kiépítésére.
>>>tovább
Ezen a napon született 1912-ben Répceszentgyörgyön Bozzay Dezső Bp., 1974. nov. 21.): ipari formatervező, építő-iparművész, a modern ipari formatervezés hazai úttörőinek egyike. Anyja Bozzay Margit írónő. A budapesti Iparművészeti Iskolában 1937-ben szerzett építő-iparművész oklevelet. Hallgató korában készítette első rádióterveit. Diplomája megszerzése után a híradástechnikai iparban, a Magyarországi Philipsnél helyezkedett el.
>>>tovább
Ezen a napon született 1927-ben Budapesten Oláh György (Amerikában: George Andrew Olah) kémikus, aki 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért". Ő a globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Középiskolai tanulmányait a Piarista Gimnáziumban végezte. Ezután a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult kémiát, és 1949-ben doktorált.
>>>tovább
Ez a nap 'A Magyar Honvédelem Napja'. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során 1849-ben e napon foglalta vissza Görgey Artúr csapataival Budát háromhetes ostrom után. (A Honvédelem Napját korábban szeptember 29-én, a Pákozdi csata napján ünnepeltük, de 1992-ben az önálló Horvátország érzékenységére való tekintettel a magyar kormány e napra helyezte át).
Ezen a napon született Segesváron 1909-ben Imecs Márton építészmérnök.1949és 1958 között a kolozsvári Mechanikai Intézetben tanított, majd 1971-ig a Tehnofrig-Gépgyár (nem tévedés: 'c' nélkül!) főtervező építészmérnöke volt. Jelentősebb tervei: a Flacara Készruhagyár épülete s a Tehnofrig Gépgyár műhelyei, laboratóriumai és géptervező termei, darupályái és főbejárati épülete. Imecs Márton 1984-ben hunyt el.
Ma van a tömegtájékoztatás világnapja. Jelentős egyházi esemény is, a pápa (XVI. Benedek és II. János Pál is) rendszeresen emlékeztet a média felelősségére e napon. A mérnökök, természettudósok napjainkban fontos kérdésekben befolyásolhatják milliók véleményét, magatartását. A globális felmelegedés, az élelmiszervegyészet, a tisztítóanyagok, a mindennapi eszközeink használata során belélegzett, megérintett anyagok veszélyei mind-mind életmódbefolyásoló tényezők. Vigyázzunk a kimondott, a leírt szóval!
Ezen a napon született 1809-ben Pesten Vállas Antal csillagász, matematikus, mérnök, akadémikus, egyetemi tanár. 1841-ben adta ki röpiratát „Egy felállítandó magyar műegyetemről", mely a reformkor törekvéseinek nagy hatású megfogalmazása, s később a vonatkozó törvényjavaslat alapjául szolgált. 1851-ben kivándorolt az USA-ba. New Orleansban hajózási iskolát nyitott, majd egy tudományos akadémiát szervezett, melynek 1869-es haláláig titkára volt.
>>>tovább
Ezen a napon született 1817-ben Nagylétán Irinyi János magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója. Nagyváradon, majd Debrecenben tanult, kémiai ismereteit a bécsi Politechnikumban szerezte. Egyik professzorának (Meissner Pálnak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte).
>>>tovább
Ezen a napon nyílt meg 2001-ben az újonnan épített Zalaegerszeg-Muraszombat vasútvonal. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció kimondta a kisforgalmú vasútvonalak bezárását, forgalmuk közútra terelését. A megszüntetendő vonalak listáján rajta volt a Zalalövő-Bajánsenye vonal is, melyen 1980. október 18-án szűnt meg a forgalom. Rövidesen a pályát is elbontották. A vonal a koncepció egyik utolsó áldozata volt.
>>>tovább
111 évvel ezelőtt, 1899-ben ezen a napon kelt az az „Ajándékozási szerződés", melyben Konkoly (ejtsd: Konkoli) Thege Miklós a magyar államkincstárnak ajándékozta az általa alapított és fejlesztett ógyallai csillagvizsgálót teljes felszereléssel, a családi kúriával és az ehhez tartozó parkkal együtt. Az ajándékozás idején a Konkoly-obszervatóriumot negyedmillió korona értékre becsülték.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Budapesten 1937-ben Maros Imre geológus. Maros 1882. január 12-én született Budapesten. Tanársegéd a Műegyetem ásványföldtani tanszékén, majd a Földtani Intézetben működött, főleg hidrológiai és agrogeológiai kérdésekkel foglalkozott. A békásmegyeri Pünkösdforrás első ismertetője és elemzője, a főváros vízellátásával kapcsolatos hidrogeológiai szakvélemények kidolgozója volt.
>>>tovább
1993-ban a Nemzetközi Bányász Szövetség Budapesten megtartott 47. kongresszusa május 13-át AZ EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG NEMZETKÖZI NAPJÁvá nyilvánította. A bányászatban világszerte évente mintegy 15 ezerre tehető a hivatalosan közölt halálos áldozatok száma, de valószínűleg valójában kétszerte többen halnak meg. Rájuk emlékezik ez a nap.
Ezen a napon születt 1909-ben Budapesten Preisich Gábor Ybl-díjas építészmérnök, akadémikus, címzetes egyetemi tanár. Preisich 1926-ban egy évet tanult Karlsruhéban a Technische Hochschule-n. Egyetemi tanulmányait 1927 és 1930 között a Budapesti Királyi József Nádor Műegyetemen fejezte be, közben Sebestyén Arthur és Bauer Emil építészek irodájában dolgozott, itt ismerkedett meg későbbi társával Vadász Mihállyal.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1881-ben Szőllőskislaki Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett. Németországban tanult, majd 1912-ben visszatért Selmecbányára, de még abban az évben elfogadta az aacheni egyetem professzori ajánlatát.
>>>tovább
Ezen a napon született 1787-ben Berethalmon Bielz Mihály erdélyi szász természetkutató, nyomdász. 1822-ben Nagyszebenben megalapította az első erdélyi kőnyomdát, 1848-ban életre hívta az Erdélyi Természettudósok Társaságát. Nagyszebenben hunyt el 1866. október 27-én.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1915-ben az ausztriai Aspernben Wittmann Viktor gépészmérnök, kiváló magyar repülő és repülőgépszerkesztő. Wittman 1889-ban született. Ő volt a Ganz-Danubius és a Weiss Manfréd-gyár közösen megalapította a Magyar Repülőgépgyár Rt. - ahol eleinte osztrák tervezésű, Lohner felderítőgépeket gyártottak - műszaki igazgatója. Különböző hazai és nemzetközi versenyeken számos díjat nyert s 1914-ben magassági rekordot állított fel. Repülőszerencsétlenség áldozata lett.
Ezen a napon született 1931-ben Bozsokon Hofer Miklós építész. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte 1949 és 1954 között, majd 1955 és 1958 között mesteriskolát végzett. 1955-től a Középülettervező Vállalatnál tervezőként működött. 1973-tól a Budapesti Műszaki Egyetem tanára volt. 1964-től a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökhelyettese volt. Számos városrendezési tervet készített. 2001-ben vonult nyugállományba.
>>>tovább
Ezen a napon tartották a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér átadási ünnepségét 1950-ben. Az eddigre elkészült részek biztosították az 1946-ban megalakult és Budaörsi székhelyű Maszovlet itteni működését. A légitársaság ekkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartotta fenn. Ferihegyre az első időkben menetrend szerint csak a hazánkéhoz hasonló politikát folytató országok gépei jártak. Az ide vezető út azonban nem volt sima.
>>>tovább
Ezen a napon született 1836-ban a Baranya megyei Lakon (ma Geresdlak) Szkalnitzky Antal építész. (Gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky néven). A pesti cisztercita gimnáziumban, a prágai főreáltanodában és a bécsi Polytechnikumban, majd a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. Számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el Aachenben (Németország) 1963-ban Szőllőskislaki Kármán Tódor gépészmérnök, a szuperszonikus repülés egyik megalapozója. Kármán Budapesten született 1881. május 11-én. A budapesti Műegyetemen szerzett diplomát, ahol Bánki Donát mellett egy ideig tanársegédként dolgozott, majd a Ganz Rt. mérnöke lett.
>>>tovább