
Új Magyarország Kockázati Tőke Program

A résztvevők előzetesen megkapták az Új Magyarország Kockázati Tőke Programmal kapcsolatos pályázati felhívások és közvetítői szerződések tervezeteit (munkapéldányokat) abból a célból, hogy a szakmai találkozón észrevételeik és javaslataik kétoldalú megvitatására sor kerüljön. Az új típusú pályázat célja, hogy a korai (magvető és induló), illetve növekedési létszakaszban lévő, a Magyarországon, de nem a közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetét javítsák. Erre a célra, egy magánbefektetők által létrehozott közös kockázati tőkealapot hoznak létre, mely kockázati tőke befektetéseket végez.
A találkozón a szakma képviselői komoly bírálatokat fogalmaztak meg az értékelési és a működési rendszerrel kapcsolatban. Különösen fontosnak tartották kiemelni, hogy a kiszállással kapcsolatos tervezetek pontosításra szorulnak. Mindenki egyetértett abban, hogy a tőkére és a konstrukcióra nagy szüksége van a vállalatoknak és a gazdaságnak, de csak akkor, ha az eredeti célkitűzéseket el tudják érni. A Magyar Innovációs Szövetség(MISZ) véleményezte a GOP-2007-4.3 és a KMOP 1.3.3. keretében finanszírozott Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok pályázati kiírás-tervezetét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felkérésére.
Részletek a véleményből
2008. augusztus 8-i véleményünkben a programot támogatandónak tartottuk, mert segítheti kitölteni azt az űrt, amelyet jelenleg az innovatív mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozása terén tapasztalhatunk. Ugyanakkor az alapvetően jó szándékú és jó célú kezdeményezés számos veszélyt rejt magában.
Kulcskérdés, hogy a megalakuló alapok esetében, milyen szakmai felügyelet tud biztosítani az MV Zrt (a nem magán) befektetői oldal felett és az alapok működési befektetési tevékenysége felett.
Azt mindenképpen biztosítani kell, hogy a valóban tapasztalt alapkezelők jussanak lehetőséghez, mert ez tudja garantálni a program hatékony működését.
ok a kiírásban és a folyamatokban a pontatlanság, szubjektivitás, és talán nem egyértelmű a közös érdek (a két befektetői kör között). A megfelelő kemény ellenőrzési (és kikényszerítési - értsd szankciók) módszerek bevezetése nélkül elképzelhetetlen az akár nagyobb botrányokat is kiváltó nem kívánt esetek esetleges bekövetkezése.
Az Alapok tervezett 10+10 éves futamideje (a tipikus 6-8 évvel szemben) teljesen piacidegen, különösen a gyorsan mozgó innovatív cégek esetében és olyan magatartásra ösztönzi az Alapkezelőket, amely a befektetések prolongálására és nem nyereség-generálásra irányul.
A JEREMIE-típusú befektetés-ösztönzések egyik fő célja az innovatív vállalkozásokba történő befektetések ösztönzése. A két alprogram meglehetősen szűk értelmezését adja az innovatív befektetéseknek.
Helyesebb lenne a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvényre hivatkozni.
A közvetítők kiválasztásának, minősítésének kritériumrendszerét egymással összhangba kellene hozni. Szakmailag nem látszanak indokoltnak a szerkezeti, súlyozási különbségek.
A limit megállapítása az alapkezelő mérete, kapacitása alapján c. részhez nincsenek meg az objektív értékeléshez szükséges kritériumok.
A referenciák IRR számítása során a befektetés devizájában történő kimutatás helytelen, mert egy magas inflációs környezetben (pl. Románia, Szerbia) elért 12% IRR-elvárás a deviza leértékelődése miatt akár reál veszteséget is jelenthet. Ennek a hatásnak a kiszűrésére reál IRR vagy IRR USD alapon történő számításának előírását javasoljuk.