Azt az amerikai Gallo bizonyította be, hogy az emberi szervezetben is létezhetnek retrovírusok.
1982-ben egy kollégája arra kérte a Pasteur Intézetben dolgozó Montagnier-t, hogy segítsen egy új, titokzatos, főként homoszexuális férfiak körében észlelt szindróma kórokozójának felderítésében. Az előző évben megjelent betegség, amelyet aztán szerzett immunhiányos tünetegyüttesnek (angol rövidítéssel: AIDS) neveztek el, hamarosan drogosok, heteroszexuálisok és vérátömlesztésen átesettek körében is terjedni kezdett.
Montagnier és csapata az AIDS-es beteg szervezetéből elkülönített egy LAV-nak nevezett retrovírust, amely hatékonyan szaporodott az emberi immunreakcióban részt vevő T-sejtekben, és ezzel egy időben el is pusztította azokat. Bár nem voltak bizonyosak abban, hogy az AIDS kórokozóját találták meg, felfedezésüket publikálták a Science című folyóirat 1983. május 20-i számában.
Gallo és csapata egy évvel később közölték cikkükben, hogy izolálták az AIDS-et okozó, általuk HTLV-IIIB névre keresztelt retrovírust.
Mint később kiderült, Montagnier és Gallo egymástól függetlenül ugyanazt a vírust fedezték fel, amely aztán 1986-ban kapta a HIV (emberi immunhiányt előidéző vírus) nevet. Olyannyira ugyanazt a vírust írták le, hogy amikor 1985-ben közzétették a rendkívül gyorsan mutálódó kórokozó genetikai mintáját, az teljesen megegyezett.
A két csoport összekülönbözött az elsőség kérdésén, az olykor kicsinyességig menő vitát végül kormányszintű megállapodással kellett lezárni: ez az AIDS-tesztből származó bevételeket egyenlően osztotta meg, Montagnier-t és Gallót pedig társfelfedezőnek minősítette. Ma már bizonyos, hogy az elsőség a franciáké, és az amerikaiak tulajdonképpen egy Párizsból küldött mintát izoláltak. A szándékos lopás lehetőségét azonban a vizsgálat kizárta.