A szigetország gépészmérnöki intézete szerint a megoldás legalább olyan hatékony, mint az akkumulátorok vagy a hidrogén. Az elképzelések szerint a szélfarmokon nem megfelelő időpontban termelt villamos áram segítségével cseppfolyósítanák a levegőt, melyet azután az áramigény növekedésekor újra gázhalmazállapotúvá alakítanának, így azzal turbinákat, majd generátorokat hajtanának meg.
A szakemberek szerint ez a megoldás akár a hetven százalékos hatásfokot is elérheti.
A garázsban kifejlesztett megoldás ipari hasznosítására céget alapítottak, ami két éven keresztül tesztel, mégpedig Slough város hőerőműve közelében. A tesztüzem többek érdeklődését felkeltette, nem véletlen, hogy a projektet a brit kormányzat is támogatja.
Működése igen egyszerű, hiszen a szélfarmok felesleg energiájával kivonják a levegőből a vízpárát és a szén-dioxidot, hiszen e nélkül nem lehetne lehűteni azt. A folyamat során a nitrogén marad hátra, melyet azután mínusz 190 Celsius fokra hűtenek, ami ezen a hőmérsékleten cseppfolyósodik. Ezt hatalmas méretű vákuumtartályban tárolják. Amikor áramra van szükség, a levegőt ismét felmelegítik és turbinákat hajtanak meg vele. A felmelegítéshez a hőerőmű hulladék hőjét használják fel.
A következő adag hideg levegő lehűtésére már nem kellene annyi energia, mert a cseppfolyós levegőt felmelegítés előtt három darab kavicsokkal töltött tartályon áramoltatnák át, melyek ezzel lehűlnének és hőjüket a következő levegőmennyiségnek adnák át.
A szerkezet tehát nagyon egyszerű, így akár több évtizedet is kibír szemben az akkumulátorokkal, melyek hatásfoka nem sokkal magasabb, élettartamuk viszont lényegesen rövidebb.