Az Alteo vezérigazgatója, Chikán Attila jelezte: ennél jelentősen nagyobb depóniagáz-kapacitásokkal rendelkezik az ország, de a többlet kiaknázása közvetlen áramtermelésre már nem feltétlenül költséghatékony. Könnyebbséget jelenthet a beruházónak, ha az erőmű villamos energia mellett hőt is termel, de ehhez valós hőigényre van szükség a telephely közelében.
Magyarországon körülbelül 1200 termálkutat tartanak nyilván, ezek negyvenöt-ötven százalékánál a termálvíz mellett metán is képződik. A termálmetánt az esetek döntő többségében érdemes már a kitermelés helyszínén felhasználni. Mivel a termálvízkutak közvetlen közelében a fürdőknek, a mezőgazdasági telephelyeknek vagy a távfűtési rendszereknek hőigényük is van, így már a 200-300 kilowattos, párhuzamosan hőt és villamos energiát is termelő rendszerek telepítése is megtérülő beruházás - hívják fel a figyelmet az elemzésben.
Ha a helyszíni hasznosítás nem megoldható, jó megoldás lehet a depóniagáz, illetve a termálmetán hasznosítására a hálózatba történő betáplálás vagy gépjárművek meghajtása.
Ezektől a megoldásoktól azonban a szigorú előírások miatt tartanak a fejlesztők, mert egy tisztítóberendezés telepítése több tízmillió forintba kerül, miközben az üzemeltetés maga is jelentős költségekkel jár. Az ilyen hasznosításnak - miként az energiatermelésnek is - elsősorban a kelet-magyarországi, magasabb és tisztább metánt felszínre hozó termálvízkutak esetében lenne értelme - jegyzik meg.
A vezérigazgató szerint az alternatívgáz-hasznosítás szempontjából fontos lenne egy új megújulóenergetikai támogatási rendszer bevezetése, a meglévő újragondolása. A depóniagáz már most is szerepel a támogatott megújuló energiaforrások között, a termálmetán viszont a jelenlegi rendszerből kimaradt, még nem emelték be a támogatandó technológiák közé - áll az Alteo összegzésében.