Változások várhatók az NKTH pályázati rendszerében?
A kormányzat egységes K+F irányítást tervez
A tudás értékké válásának módjáról, lehetőségeiről, Magyarország
innovációs jelenéről és jövőjéről tartottak kerekasztal-beszélgetést
október 2-án. A kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter kifejtette a kormányzat azon szándékát, hogy a K+F - a korábbi időszakkal ellentétben - egységes irányítás alatt működjön, egy kézben legyen összefogva. A miniszter bejelentette, hogy a Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem közösen új képzési központot hoz létre
innovációs menedzser képzésére, ebben az évben. Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke felhívta a figyelmet, hogy ha a pályázati programok területén lesznek is változások az elkövetkező két évben, azok fokozatosan történnek majd meg.
A beszélgetésen Molnár Károly kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszter rámutatott a kormányzat azon szándékára, hogy a K+F – a korábbi időszakkal ellentétben – egységes irányítás alatt működjön, egy kézben legyen összefogva. A források egységes felhasználásával, a hatékonyság jelentős növelése a cél. Hangsúlyozta az alapkutatások fontosságát is, és kitért arra, hogy ezen a téren jó együttműködés alakult ki a Magyar Tudományos Akadémiával. Elmondta, hogy a hazai kutatás-fejlesztési infrastruktúra teljes feltérképezése folyamatban van. Cél, hogy egy mindenki által hozzáférhető infrastruktúra-térkép jöjjön létre, az ország nagy kutatási infrastruktúráiról. Látszik majd ebből, hogy hol vannak fehér foltok, ahol fejleszteni kell, és hol vannak átfedések. A projekt kapcsolódik az Unió Európai Stratégiai Fórum a Kutatási Infrastruktúra fejlesztésére programjához is. Az innovációs képzés terén jelentett be még a miniszter egy újdonságot, ugyanis a Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közösen új képzési központot hoznak létre innovációs menedzser képzésére, ebben az évben.
Csopaki Gyula, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke röviden bemutatta a Hivatal pályázati struktúráját, amelynek jelenleg költségvetését tekintve a legjelentősebb pályázata a Nemzeti Technológiai Program. Ennek öt alprogramjában (biotechnológiák, nano- és mikrotechnológiák; anyag- és gyártástechnológiák; információs és kommunikációs technológiák; környezeti technológiák) évente 40-80 nagyprojektet részesül támogatásban. Az elnyerhető támogatás 200 milliótól egymilliárd forintig terjed. A beszélgetés résztvevői közül többen is hangsúlyozták a kutatás-fejlesztési támogatások koncentrálásának fontosságát, annak érdekében, hogy igazán jelentős eredmények születhessenek. Csopaki elmondta, hogy az NKTH részéről is ilyen törekvések vannak, például 2004 óta 19 regionális egyetemi tudásközpont jött létre és kapott támogatást a működéséhez, fejlődéséhez az NKTH-tól. Az ezek által elért eredményeket áttekinti a Hivatal és csak a legsikeresebbek részesülhetnek a jövőben támogatásban. Az elnök szerint a nagyon fontos a pályázati programok stabilitása, ezért, ha lesz is változás az elkövetkező két évben, az mindenképpen fokozatosan történik majd, annak érdekében, hogy a kutatói társadalom számára világos és átlátható legyen a pályázati rendszer - olvasható az NKTH honlapján.
Legújabb hozzászólások