Anno
Ezen a napon született 1909-ben Nyíregyházán Szalay Sándor akadémikus, a magyar fizika egyik nagy iskolateremtő alakja. Az egyetem elvégzése után Szent-Györgyi Albert hívta maga mellé kutatni, majd rövid lipcsei kitérő után Rutherfordot kérte Szalay Sándor, hogy mellette dolgozhasson a Cavendish Laboratóriumban. A tíz pályázó közül Rutherford őt választotta ki a féléves ösztöndíjra. Itt megtanulta a nukleáris technika mellett azt, hogyan kell saját kezűleg műszereket készíteni.
>>>tovább
1944-ben ezen a napon jelentette be a magyar szabadalmi hivatalban (bár nem jutott el az engedélyezésig) Jendrassik György a nyomáscserélő elvét. A készülék megvalósítására a háború miatt azonban csak londoni működése során került sor. A Ganz-gyár fejlesztő kutatója, tervezőmérnöke, főfelügyelője, vezérigazgató-helyettese, végül vezérigazgatója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti ember 1898. május 13-án született Budapesten. >>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Bíró László József, a golyóstoll feltalálója. Szabadalmat eszközére 1943-ban Argentínában kapott, ahol a feltalálók napját az ő születésnapján ünneplik. 1985-ben hunyt el. Emlékére az MNB 1000 forintos címletű érmét bocsátott ki.
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Orsován (ma Románia) Walland Ernő vízimérnök. Walland 1845. augusztus 10-én született Máriaradnán, s a Vaskapu szabályozásának végleges tervezésében és annak kivitelezésében volt vezető szerepe.
1992-ben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) meghirdette a takarítási világnapot, jelszava "Gondolkodj világméretekben és cselekedj otthon!". A kezdeményezés Ausztráliából indult el, ahol 1985-tõl szerveznek országos nagytakarítási napot. Praktikus szervezési megfontolásokból a legtöbb országban a tömeges akciókat a szeptember 20-ához legközelebb eső hétvégén hirdetik meg.
>>>tovább
Ezen a napon született 1925-ben Budapesten Abai György építészmérnök. 1953-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1955-től a Fővárosi Tanács munkatársa, 1972-től az építészeti osztályt vezette. Része volt a budapesti főútvonalak egységes kialakításának koncepciójában, a fővárosi közvilágítás korszerűsítésének (neonosítás) és díszkivilágításának előkészítő munkájában, a nagy forgalmú csomópontok (Erzsébet-híd, Déli pályaudvar környéke, Baross tér) városépítészeti kialakításában. Közel félszáz szakcikk szerzője. Budapesten hunyt el 1974. december 25-án.
Ezen a napon hunyt el 1973-ban Miskolcon egy - máig is sok találgatásra okot adó üzemlátogatás közbeni balesetben dr. Vályi Péter vegyészmérnök, miniszter, miniszterelnök-helyettes. Vályi Péter Szombathelyen született 1919. december 25-én. A budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1942-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. Egyetem után a bőriparban, majd a gyógyszeriparban dolgozott.
>>>tovább
Időskori végelgyengülésben ezen a napon hunyt el Bécsben 1891-ben Petzvál József Miksa mérnök-matematikus, Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja, egyetemi tanár, az MTA külső tagja, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja, akinek kutatásai az elméleti és gyakorlati fénytan területén jelentősek, találmányai pedig forradalmasították a fényképezést. Szepesbélán született 1807. január 6-án német család gyermekeként született, de mindig magyarnak vallotta magát.
>>>tovább
Ezen a napon született 1893-ban Budapesten Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Tanulmányait a Lónyai utcai református gimnáziumban végezte, majd a budapesti tudományegyetemen folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén.
>>>tovább
Ezen a napon született 1737-ben Széken (Erdély) Aranka György író, tudományszervező. Javaslatára és tervei szerint alakult meg az első erdélyi magyar tudós társaság, a Magyar Nyelvmívelő Társaság, amely az anyanyelv művelésén túl a természettudományok népszerűsítésével is foglalkozott. Aranka György 1837. március 11-én hunyt el Marosvásárhelyen.
>>>tovább
Ezen a napon adták át 1994-ben a 4 milliárd forintos költséggel újjáépített Központi Vásárcsarnokot (Nagyvásárcsarnok). A Fővám tér 1-3. alatt található Nagycsarnok Pecz Samu építész, műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1897-ben, a szomszédos Közgazdasági Egyetemmel együtt. Építtetése Kamermayer Károlynak, Budapest első polgármesterének nevéhez fűződik.
>>>tovább
1931-ben ezen a napon 0 óra 15 perckor hozta működésbe a biatorbágyi viaduktra szerelt robbanó szerkezetét az őrült bécsi kereskedő és gyáros, Matuska Szilveszter. Korábban egy németországi és ausztriai vasúti robbantásnak is ő volt a tettese. A mélybe zuhanó mozdony és az első hat kocsi 22 ember halálát, 17 sebesülését okozta. Az életfogytig tartó büntetésből a háborús zűrzavarban a tettes megszökött. Ma már nincs a viadukton vasúti forgalom.
Ezen a napon zajlott 1988-ban Budapesten az a békés tüntetés - mintegy 70 ezer résztvevővel, - melynek inkább politikai mint szakmai nyomása miatt Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak a vitás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső-szerződés felbontását jogtalan cselekménynek minősítette.
>>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Élesden Tellyesniczky János mérnök. Oklevelét a budapesti műegyetemen nyerte 1887-ben. Pályáját a földművelésügyi minisztérium vízügyi osztályán kezdte, majd különböző folyammérnöki hivataloknál működött. 1908-tól a Morva-szabályozási kirendeltség vezető főmérnöke. 1919-ben a tiszai ügyosztály élére került. 1924-ben szerepe volt a magyar-román állandó műszaki bizottság megalakításában.
>>>tovább
Ezen a napon született 1864-ben Hódoscsépányban Korbély József vízépítő mérnök. 1887-ben a budapesti műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1888-ban lépett a Berettyói Ármentesítő Társulat (Ivánfenék-Mezőtúr-Mesterszállás) szolgálatába, 1890-ben szakaszmérnök, 1891-ben a Berettyó-öblözet helyettes osztálymérnöke, 1895-től a Berettyó Vízszabályozó Társulat igazgató főmérnöke előbb Nagyváradon, majd Debrecenben.
>>>tovább
Ezen a napon hunyt el 1912-ben Ózdon Ferjentsik Miklós vaskohómérnök. Ferjentsik Jolsván, 1859. november 19-én. Műszaki tanulmányait a bécsi műegyetemen kezdte, majd Selmecbányán fejezte be, s itt vaskohász diplomát szerzett (1887). Zólyombrézón volt gyakornok, 1886-tól a selmecbányai akadémián Farbaky István mellett tanársegéd. 1890-ben Resicabányán, 1892-ben Zólyomban a martinművek üzemmérnöke volt. 1896-ban meghívták az akkor kiépült ózdi martinacélmű vezetésére.
>>>tovább
Ezen a napon született 1899-ben Budapesten Érdi Krausz György mérnök, geodéta, térképész, területtartó vetület kidolgozója. Mérnöki oklevelet a berlin-charlottenburgi egyetemen szerzett 1924-ben. Kezdetben a magániparban dolgozott, 1942-45-ben a Honvéd Térképészeti Intézetben, majd munkáját a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban, 1958-60-ban a Kartográfiai Vállalatnál folytatta. 1958-60-ban az ELTE-n megbízott előadó volt a térképtudományi tanszéken.
>>>tovább
Ezen a napon született Kolozsváron 1867-ben Ruzitska Béla kémikus, élelmiszervegyészeti szakember, természetjáró, az erdélyi tudományos igényű természetjárás szervezője. A kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban érettségizett, majd 1890-ben a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett vegytani és természetrajzi diplomát.
>>>tovább
Ezen a napon született Budapesten 1877-ben Medgyaszay (eredetileg.. Benkó) István építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a távol-kelet építészete is, és előfutára volt az organikus építészetnek is. 1893-1896 között a budapesti Állami Ipariskola építészeti szakosztályán tanul. Majd egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott.
>>>tovább
Ezen a napon született 1867-ben Pápán Beke (Beck) József mérnök, számos magyar folyami híd tervezője,Beke Manó matematikus öccse. Oklevelét a Budapesti Műszqaki Egyetemen szerezte 1889-ben. 1890-1892-ben műegyetemi tanársegéd volt, 1892-től a kereskedelemügyi minisztérium szerkesztési osztályának, majd a Duna-hídépítési osztályának munkatársaként részt vett a Ferenc József-híd (mai nevén Szabadság-híd) és az Erzsébet-híd tervezésében.
>>>tovább